Az egyházak számára is segítség, ha a Teleki László Alapítvány segít a templomok helyreállításában – mondta a szervezet igazgatója. "Döntően olyan helyeken dolgozunk, ahol az elöregedett, megfogyatkozott gyülekezet nem képes arra, hogy saját maga gondozza a templomát” – tájékoztatott. Hozzátette: igyekeznek, hogy az építési idő ne nyúljon túl hosszúra, hiszen ekkor az épület nem tudja betölteni funkcióját.
Az emberek a felújított templomokban bizonyos értelemben a saját lakásukat szeretnék viszontlátni.
Diószegi László elmondása szerint mindenhol felmerül a fűtés szükségességére, amivel az a gond, hogy nagy károkat tud okozni egy műemléképületben. A Kárpátalján a hengerelt festést fehérre meszeltre cserélték a református templomokban, melyet megszerettek a közösségek. „Lehet ízlést is formálni ezzel a munkával, és kell is” – jegyezte meg.
A másik nagy vitatéma a református templomoknál a freskók kérdése – tette hozzá az alapítvány igazgatója. Amikor feltárnak egy értékes freskót, el kell fogadtatni a gyülekezettel, hiszen ebben az egyházakban elfogadhatatlan, hogy szent képeket lássanak. Visken – ahol jelentős magyar közösség él – találtak egy ép, értékes freskót, három évig győzködték a presbitériumot, mire sikerült kompromisszumot kötni: a műkincset az istentisztelet alatt le lehet függönyözni – emelte ki az igazgató.
A középkori templomaink többsége ma református templom
– hangsúlyozta Diószegi László.
Funkcióváltás
A gyülekezet nélküli templomok jövője is évtizedekre biztosítva van, ha felújítják azt – mondta a Teleki László Alapítvány vezetője, hozzátéve: „ki tudja, lehet, addigra már jobb idők lesznek-e?”. Ha egyházi funkciót nem is tudnak neki biztosítani, a turizmusban még lehet szerepe az épületnek. Éppen ezért olyan térségekben, ahol egymás mellett több ilyen műemlék is található, útvonalat alakítanának ki, illetve 1-2 hetente buszjáratot biztosítanának – fejtette ki Diószegi László.
Az internet lehetőséget ad arra, hogy a templomról online tájékoztatást kapjanak a turisták – tette hozzá az alapítvány igazgatója. Ez azt is biztosítja, hogy ne maradjon gazdátlan az épület, ne legyen derékig érő gaz, ne vizesedjenek a falak.
Dél-Erdélyben, a Maros mentén egy, nagyjából 10 kilométeres körben több ilyen, gyülekezet nélküli templom is látható
– mondta Diószegi László. Dél-Erdélyből már a 20. század elején megfogyatkozott a magyarság, de a Kolozsvár melletti mezőségben pedig a második világháború után gyorsult fel a kiüresedés.
Az alapítvány igazgatója szerint a püspökségek a gyülekezetek fenntartására koncentrálnak, így segítségnek veszik, ha felújítják és rendben tartják az üresen álló templomaikat.