Június elsejétől nem kell adót fizetni a lakossági állampapírok kamata után, ha az Országgyűlés elfogadja a Pénzügyminisztérium erről szóló javaslatát. Varga Mihály összesen 5 pontból álló javaslatcsomagot nyújtott be. A módosítás a többi között lehetővé tenné a lakás-takarékpénztáraknak állampapír forgalmazását saját jogon vagy közvetítőként. Változhat a lakossági utalások esetén a tranzakciós illetékre vonatkozó szabályozás: az illetékmentesség a 20 ezer forint alatti utalások esetén megmarad, efelett egységesen 800 forint lesz az illeték mértéke. A törvényjavaslat tartalmazza azt is, hogy az élelmiszer-automaták után már az autómosó- és a parkoló automatákat is beköthetik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.

Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója szerint összesen 13-17 milliárd forintos megtakarítást jelenthet a magánszemélyeknek a lakossági állampapíroknál a kamatadó tervezett eltörlése. Barcza György az InfoRádióban a június elsejétől tervezett változásról azt mondta: a kormányzati cél az, hogy öt év alatt megduplázza, vagyis 10 ezer milliárd forintra növelje a magánszemély által birtokolt állampapírok állományát.

A honvédelmi miniszter szerint a NATO ma is nélkülözhetetlen szerepet játszik a transzatlanti térség biztonságának fenntartásában, és egyáltalán nem vesztette el létjogosultságát. Benkő Tibor a csatlakozás 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián az országházban hangsúlyozta: az instabillá vált világban nőtt a konfliktusok kialakulásának valószínűsége, ezért felértékelődött a katonai erő szerepe.

Összeolvadással egyesül június 30-án az NKM földgáz- és áramszolgáltatója. Az új cég neve NKM Energia Zrt. lesz. Az NKM Energia Zrt. mérlegfőösszege 313 milliárd forint, jegyzett tőkéje 40 milliárd forint, saját tőkéje 210 milliárd forint lesz. Az ügyfeleknek nincs tennivalójuk, nem változnak az ügyfél-azonosítók, a diktálási időszakok, sem a folyószámla azonosítók és a csoportos beszedési megbízások érvényessége. A cégjogi egyesüléssel az ellátás zavartalan marad.

Egyaránt kész visszalépni a másik javára Karácsony Gergely és Puzsér Róbert, ha veszít a nyárra tervezett előválasztáson. Puzsér Róbert az LMP által támogatott főpolgármester-jelölt a Válasz Online által szervezett találkozón hangsúlyozta: csak akkor fogja támogatni ellenfelét, ha Karácsony Gergely átveszi és garantálja, hogy megvalósítja a Sétáló Budapest című programját. A baloldali pártok közös jelöltjeként induló Karácsony Gergely közölte: ha veszít, akkor támogatni fogja Puzsér Róbertet, mivel nincs nagy különbség kettejük programja között.

Elutasította a megállapodás nélküli brexit lehetőségét a londoni alsóház. A törvényhozás kedden a kilépés feltételeiről szóló megegyezést sem támogatta az újbóli szavazáson. A szerda esti szavazás meglepetés, mert a képviselők többsége nem a kormány eredeti indítványára, hanem egy módosításra szavazott. A képviselők csekély többséggel, 312:308 arányban támogatták ezt. A tervek szerint a mostani elutasítás után a londoni alsóház csütörtökön már arról voksol: kérje-e a kormány a brexit elhalasztását.

A Boeing azt javasolja, hogy az egész világon függesszék fel a 737 MAX-típusú gépek indítását. A cég azután adott ki erről közleményt, hogy több mint 40 ország és az európai légügyi hatóság után átmenetileg az Egyesült Államok is kivonta a forgalomból az érintett gépeket. A vasárnapi etiópiai légikatasztrófa után a Boeing most azt közölte: teljes mértékben megbízik a 737 MX-gépekben, de az óvatosság miatt, és hogy az utasok újra megbizonyodhassanak a gép biztonságáról, felfüggesztenék ezeknek a gépeknek a használatát.

Elfogadta az európai akadálymentesítési irányelvet az Európai Parlament. A jogszabály célja, hogy egyes - főként digitális - termékek esetében megszüntesse a belső piaci akadályokat a mintegy 80 millió fogyatékkal élő számára. A jövőben fokozatosan akadálymentessé válnak a számítógépek, operációs rendszerek, okostelefonok és e-könyvek, a digitális televíziózáshoz kapcsolódó eszközök és az e-kereskedelem, a közlekedési és banki szolgáltatások, tévé közvetítések és telefonszolgáltatások.

Franciaországban elfogadta a parlament a rendbontók eltiltását célzó törvényt. A jogszabály alapján a tüntetéseken rendzavarást kezdeményezőket eltilthatják a további megmozdulásokon való részvételtől, az arc eltakarása pedig bűncselekménnyé válhat. A javaslatot a sárgamellényes tüntetéseket kísérő erőszak nyomán terjesztette a kormány februárban a nemzetgyűlés elé.