Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) EP-képviselőcsoportjának elnöke sajtónyilatkozatot tesz az Országházban 2018. március 20-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Kiderült, mikor lesz az Orbán-Weber találkozó

Budapesten fogadja a kormányfő az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjét, a találkozó nem lesz sajtónyilvános.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden fogadja Manfred Webert, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetőjét, és EP-választási csúcsjelöltjét Budapesten - közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

Manfred Weber a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban jelentette be, hogy megbeszélést kezdeményez Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a Fidesz EPP-tagsága körüli vitával kapcsolatban.

Havasi Bertalan elmondta:

a keddi találkozó nem lesz sajtónyilvános, arról utólag, a felek megállapodása alapján adnak tájékoztatást.

Manfered Weber a találkozót a Welt am Sonntag című német lapnak azt mondta, a személyes találkozón

"világossá akarja tenni Orbán Viktor számára, hogy jelenleg az EPP-ből kifelé vezető úton tartózkodik".

Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője és EP-választási csúcsjelöltje a lapnak nyilatkozva hozzátette: a vonatkozó állításokkal ellentétben "nem egy Kelet és Nyugat közötti konfliktusról van szó vagy a migrációs politikáról, hanem arról, hogy milyen értékek határozzák meg az EPP-t és az EU-t".

Manfred Weber egy, a Bild című német lapban még múlt kedden ismertetett interjúban beszélt arról, hogy a Fidesz EPP-tagságának megszüntetését három feltétel teljesülése esetén lehet elkerülni.

  1. Orbán Viktor "azonnal és végérvényesen leállítja kormánya Brüsszel elleni kampányát".
  2. Bocsánatot kér az EPP tagpártjaitól.
  3. Biztosítja "a Soros György által támogatott" Közép-európai Egyetem (CEU) megmaradását Budapesten, és azt is, hogy az intézmény "ismét ki tud adni amerikai diplomákat" a magyar fővárosban.

A Die Welt szombati beszámolója szerint ugyanakkor Manfred Weber az ügyben levelet írt az EPP elnökének, Joseph Daulnak, és ebben a nem nyilvános dokumentumban állítólag már másként fogalmazott, mint a Bildnek adott interjúban. A CEU-val kapcsolatban "egyáltalán nincs szó" amerikai akkreditációval rendelkező képzésről és diplomákról, hanem az intézmény budapesti tevékenységének folytatása körüli nyitott jogi kérdések rendezéséről - írta a német napilap.

Értesülése szerint az EPP elnökének írt levélben bocsánatkérésről sincs szó, hanem csupán arról, hogy a tagpártok elvárják Orbán Viktorról, hogy elismerje, ártott az EPP-nek.

A több mint 70 jobbközép, konzervatív, kereszténydemokrata pártot összefogó EPP egy szóvivőjének pénteki tájékoztatása szerint 13 tagpárt kezdeményezte írásban az elnökségnél a Fidesz kizárását vagy tagságának felfüggesztését.

Az indítványokról a pártcsalád álláspontjának meghatározására hivatott testület, a politikai közgyűlés tárgyal március 20-i ülésén.

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×