Infostart.hu
eur:
388.78
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetők uniós (j) és brit zászlóval a kezükben a parlament épülete előtt, Londonban 2018. november 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Feledy Botond: radikális jobboldali tömörülés kerülhet az EP-be

A legnagyobb esély a brexit elhalasztására van – vélekedett Feledy Botond az InfoRádió Aréna című műsorában. A külpolitikai szakértő szerint az öt évvel ezelőttihez képest most még nagyobb az esély arra, hogy az európai parlamenti választás után elhúzódik az Európai Bizottság felállítása

Az ír–észak-ír határról szóló vita mellett a brexit-tárgyalásokon az elmúlt időszakban hangsúlyosabbá vált, hogy elhalasszák Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból – emlékeztetett az InfoRádió Aréna című műsorában Feledy Botond, hozzátéve: a Munkáspártnak akár érdeke lehet egy referendum előkészítése. A külpolitikai szakértő kiemelte: az uniós vezetők is érdekeltek a halasztásban.

„Nem akarja Európa ellehetetleníteni a brit polgárok és az ott élő európaiak életét”

– fogalmazott.

Feledy Botond kiemelte, hogy a kormányzó konzervatív pártnak és Theresa May miniszterelnöknek az a célja, hogy ne legyen megállapodás nélküli brexit. Mint mondta: noha ezzel minden jel szerint a brit parlament is egyetért, az uniónak is hozzá kell járulnia a kétoldalú megállapodáshoz. A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió vezetése is kész lehet egy technikai jellegű halasztásra.

„Az európai oldalnak is sokkal egyszerűbb megadni úgy egy hosszabbítást, hogyha ezt technikai jellegűnek deklarálnak”

– jegyezte meg. Feledy Botond hozzátette: a brit gazdasági élet szereplői már tudatosan készülnek az EU-ból való kilépés utáni időszakra.

Megjelenhet a radikális jobboldal az EP-ben

A 2014-es európai parlamenti választás után idén még nagyobb az esély arra, hogy elhúzódik az Európai Bizottság következő testületének felállítása – vélekedett a külpolitikai szakértő. Mint mondta: májusban kiderülnek a parlamenti erőviszonyok, majd a koalíciós tárgyalások eredményeként derül ki a vezetők személye, akik legkorábban ősszel tölthetik be a posztokat, de az is elképzelhető, hogy ez jövő tavaszig elhúzódik.

A külpolitikai szakértő szerint elképzelhető, hogy létrejön egy radikálisabb jobboldali tömörülés az EP-ben,

amellyel az Európai Néppárt is együttműködhet.

„Ez – azt hiszem, hogy – a weberi nyilatkozatok után most sokkal inkább egy – részben – magyar álomnak tekinthető” – fogalmazott. A pártcsalád bizottságielnök-jelöltje ugyanis korábban jelezte: baloldali irányba kíván majd koalíciót kötni.

Feledy Botond arról is beszélt, hogy milyen kérdések uralhatják a következő hónapokban az európai parlamenti választási kampányt. A belpolitikára jellemző témákon kívül hangsúlyt kap a klímaváltozás, a generációs problémák kérdése és – főleg a déli országok miatt – a munkanélküliség. Az elemző hozzátette: az Európai Bizotság a tagállamok támogatása hiánya miatt nem tudta hatékonyan kezelni a digitális gazdaságot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×