Az élelmiszerbankok mozgalma az Amerikai Egyesült Államokból indult el az 1960-as években – mondta a műsorban az elnök. A Magyar Élelmiszer Bank egyesület 2005 óta működik, Európában 24 országban vannak élelmiszerbankok, amelyek együttműködnek egymással és egyes multinacionális cégekkel.

Magyarországon száz vállalat küldi el a nélkülözőknek a felesleges, de még fogyasztható termékeit az élelmiszerbankon keresztül

– tette hozzá Cseh Balázs. Egy részüket a lejárati idő közelsége miatt adják át, másokat a szezon vagy a promóció lejárta után juttatják el, esetleg szín- vagy csomagolási hiba miatt.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület idén 10 ezer tonna élelmiszert oszt szét 7 milliárd forint értékben,

de az elnök szerint ez sokkal több is lehetne. Bár nincs pontos kutatási adat, hogy mekkora a teljes mennyiség, a szervezet becslése szerint 80-100 ezer tonnát lehetne szétosztani. A Tesco az egyetlen hazánkban, aki pontos adatokat közöl a feleslegben maradt élelmiszer mennyiségéről, a hipermarketlánc több mint 160 áruházában zajlik az élelmiszermentés. „Az elmúlt 5 évben csak tőlük több mint 17 ezer tonnányi élelmiszert tudtunk menteni” – mondta Cseh Balázs.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke nagyon szerencsésnek tartaná, ha minél több élelmiszercég nyilvántartást vezetne a felesleges termékeiről, mert akkor

évente 70 milliárd forint értékű adományt tudnának szétosztani.

A termelőtől a gyártón át a kereskedőn keresztül a fogyasztóig mindenki pazarol – mondta a műsorban az elnök. A világon rengeteg élelmiszert állítunk elő, és az élelmiszerellátási láncolatban minden elemnél keletkezik veszteség. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet becslése szerint

a világban megtermelt élelmiszer körülbelül egyharmadát nem fogyasztjuk el, ez 1,3 milliárd tonnányi pazarlást jelent.

A fejlettebb és a fejletlenebb országokban nem ugyanazok pazarolják el a legtöbb élelmiszert – tette hozzá Cseh Balázs. Vannak olyan termeléstechnológiai problémák, amelyek automatikusan veszteséggel járnak. „Nem minden pazarlás vagy oda nem figyelés kérdése” – hangsúlyozta. Minél fejletlenebb egy ország, annál inkább jellemző, hogy az élelmiszeriparban keletkeznek veszteségek. A fejlettebb világban sokkal inkább a lakosság felé tolódik az élelmiszerpazarlás mértéke, Európában például a veszteség 50 százaléka a fogyasztók felelőssége.

A legtöbb kidobott élelmiszer világszerte friss termék: hús, tej, zöldség, gyümölcs és pékáru

– mondta Cseh Balázs.