Bár Magyarország élelmiszeripara nem túl jelentős a unión belül, növekvő tendenciát mutat – mondta az InfoRádiónak Felkai Beáta, az Agrárminisztérium főosztályvezetője, hozzátéve: 5000 vállalkozás foglalkozik ezzel az iparággal, 90 ezer foglalkoztatottal, tavaly 3,7 ezer milliárd forint feletti árbevétellel, melyből 30 százalék feletti az export mértéke.

A lakosság a kiadásainak 30 százalékát fordítja élelmiszerekre, a havi költségek 7 százaléka édességre megy el.

Nagyjából 250 hazai vállalat foglalkozik édességgyártással, összesen 5000 foglalkoztatottal, 200 milliárd forintot meghaladó árbevétellel.

Az Agrárminisztérium főosztályvezetője elmondta: a kormányzat egyrészt támogatásokkal, másrészt a kedvező jogszabályi környezet kialakításával tudja a hazai édességipart segíteni. 2015-ben a kormány az élelmiszeripart stratégiai ágazattá minősítette, ezzel együtt 2020-ig 300 milliárd forint támogatást ígért, eddig 230 milliárdról született döntés – tette hozzá.

A szaloncukor hagyományosan magyar termék, bár az alapanyagok Franciaország és Németország felől érkeztek. Már az 1800-as évek végén megvolt az édesség receptje. A Magyar Élelmiszerkönyv megkülönböztet kandírozott, mártott és töltött szaloncukrot. Előbbin cukorbevonat van, másik kettőnél a csokoládéburok aránya legalább 20, illetve 25 százalék.

3500 tonna szaloncukor fogy el évente, melynek piaci értéke mintegy 6 milliárd forint

– ismertette a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke a szervezet legfrissebb adatait. Sánta Sándor szerint a szinte kizárólag Magyarországon készülő édességből a tengerentúlra is visznek a gyártók. Megjegyezte: az éves édességforgalom idén 250 milliárd forint lehet, illetve elhangzott, hogy a háztartások 86 százaléka tervezi szaloncukor vásárlását idén karácsonyra.

Fejlődő piacról lévén szó, egyre több cég száll be az édességiparba. A szervezet elnöke azt is elmondta: a jelenlegi vásárlói hajlandóság szerint a vásárlók többsége 2000 forintos kilónkénti árat fizetne a szaloncukrokért.