eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
A Lehet Más a Jövő, az LMP ifjúsági szervezetének a CEU melletti szolidaritási tüntetése az egyetem Nádor utcai épülete előtt 2018. november 7-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

A CEU mellett demonstrált az LMP ifjúsági szervezete

A Közép-európai Egyetemért (CEU) tartott szolidaritási demonstrációt szerdán Budapesten az LMP ifjúsági szervezete, a Lehet Más a Jövő.

A egyetem épülete mellett, a Zrínyi utcában tartott tüntetésen Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője azt mondta: a CEU azt szimbolizálja, hogy nem lehet mindig mindenkinek megmondani, mit taníthat, mit gondolhat, és lehet nem egyetérteni. Az ellenzéki politikus kiemelte: ha Soros György nem egyetemet, hanem autógyárat épített volna, akkor a kormány nem elüldözné, hanem adómentességet adna neki és mindent megtenne a maradásáért.

Puzsér Róbert publicista, aki függetlenként pályázik a főpolgármesteri posztra, arról beszélt, hogy ugyan nem kedveli a CEU tevékenységének jelentős részét, nem ért egyet a "genderideológiával", de akkor is kiáll a szólásszabadság, a kutatás szabadsága mellett.

Hangsúlyozta: nem akar olyan városban élni, ahonnan elüldözik az ott tanulni, kutatni vágyókat.

Úgy fogalmazott: "szabad, polgári világban akarok élni, nem kokainista szociopaták által konstruált kafkai újfeudalizmusban".

Pitz Dániel, a Lehet Más a Jövő elnöke arra hívta fel a figyelmet: az "ország legjobb egyetemét" a kormány hatalmi fölényét kihasználva saját törvényeivel üldözi el, mit sem törődve az ott tanulókkal és azokkal, akik a jövőjüket Magyarországon képzelik el. A tüntetők olyan táblákat tartottak a magasba, mint "Szabad ELTE, Corvinus, MTA, CEU" és "Szabad gondolat".

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×