Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Így alakul át az idegenrendészeti és menekültügyi hatóság jogköre

Bővülhet az idegenrendészeti és menekültügyi hatóság ellenőrzési jogköre a külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos visszaélések megelőzése, felderítése, az ellenőrzés hatékonyabbá tétele érdekében - erről szóló javaslatot terjesztett az Országgyűlés elé Pintér Sándor belügyminiszter.

Az egyes migrációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosítása, amely kedden jelent meg az Országgyűlés honlapján, számos rendelkezést tartalmaz az idegenrendészeti engedélyezés területén, és bővíti az elektronikus ügyintézési lehetőségeket.

A kérelem a módosítás elfogadása után elektronikusan is benyújtható lesz, a biometrikus adatokat azonban a jövőben is rögzíteni fogják a hatóságok, így az érintetteknek továbbra is meg kell jelenniük személyesen.

Komoly változást jelent majd a szabályozásban, hogy a magyar állampolgárok harmadik országbeli családtagjai a továbbiakban nem bírnak a szabad mozgás és tartózkodás jogával, ehelyett rájuk - más európai uniós tagállamok rendelkezéseivel összhangban - a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó általános szabályokat kell majd alkalmazni - olvasható az előterjesztés indoklásában.

A számos egyértelműsítő rendelkezést magában foglaló javaslatcsomag érinti a többi között az állampolgársági törvényt, a nyugellátásról szóló törvényt vagy a konzuli védelemről szóló jogszabályt. Utóbbi betekintési lehetőséget biztosít a konzuli szolgálatnak a menekültügyi nyilvántartásba.

A javaslat értelmében változik még a jogi segítségnyújtásról szóló jogszabály, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, a menedékjogról, valamint a bűnügyi nyilvántartásról szóló jogszabályok, az anyakönyvről szóló törvény.

A változtatások többsége január 1-jén léphet hatályba, míg egyes részei jövő júliustól. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló, valamint a menedékjogról szóló törvények módosításának egyes pontjai kétharmados támogatást igényelnek.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×