A bíróságok általi mediációra csak a folyamatban lévő peres vagy nem peres eljárások alatt van lehetőség, árát a bírósági illeték tartalmazza.

Tolnai Kata, az Országos Bírósági Hivatal tisztviselője, az egyik bírósági közvetítési koordinátor az InfoRádiónak elmondta, ez

egy alternatív vitarendezési mód.

"Amikor a felek pereskednek, mi bizonyos ügycsoportokban megpróbáljuk rávenni őket arra, hogy saját maguk próbáljanak meg dönteni az adott ügyről, keressék meg az együttműködés pontjait".

Maguk dönthetnek

Azt tapasztalták, hogy amikor sikerül leültetni a feleket - például válóperek esetén -, akkor 60-65 százalékban ők maguk döntenek, és ha kívánják, a bíróság jóváhagyja és egy végrehajtó erő fog kapcsolódni hozzá - írta le a folyamatot dr. Tolnai Kata.

Több dologban is megállapodhatnak, mint amire a kereset vonatkozik

A bírósági közvetítésben a legtöbb ügy a családjogi perekben alakul ki.

Mint a tisztviselő elmondta, válóperek esetén sokszor a vagyonmegosztás és a gyermekelhelyezés szokott megbeszélendő kérdésként előkerülni, de nagyon sokan már megállapodással érkeznek a bíróságra.

"Leginkább a kapcsolattartás az érzékeny terület - például mely ünnepekkor hol van a gyerek, hogyan tart kapcsolatot a másik szülővel és a nagyszülőkkel - , illetve az átadás: ki és hogyan adja át a gyermeket, milyen állapotban.

Sok esetben például a gyerek kedvenc mackóját nem adja oda az egyik fél, és akkor a gyermek visszavágyik érte, jól aludni sem tud" - sorolta Tolnai Kata.

Ezeket a megállapodásokban nagyon részletesen, pontosan rögzítik - a bírósági határozatba viszont mindez nem kerül bele, a bíró csak azt fogja jóváhagyni, ami a keresethez igazodik és végrehajtható.