Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Orbán Viktor miniszterelnök (b2) az Európai Néppárt (EPP) frakcióülésén az EP épületében, Strasbourgban 2018. szeptember 11-én. Mellette Manfred Weber, az Európai Néppárt, az EPP frakcióvezetője (j).
Nyitókép: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Orbán Viktor elárulta, kit támogat Brüsszelben

A miniszterelnök azután alakította ki álláspontját, hogy a Fidesz európai pártcsaládjának elnöksége meghallgatta mindkét pályázót.

A Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök nem Alexander Stubb, hanem Manfred Weber jelölését támogatja az Európai Néppárt (EPP) úgynevezett csúcsjelölti tisztségére - közölte a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.

Rogán Antal emlékeztetett arra, hogy az EPP elnöksége szerdán meghallgatta mindkét pályázó politikust: az Európai Néppárt liberális szárnyához tartozó Alexander Stubb volt finn kormányfőt és az EPP kereszténydemokrata szárnyához tartozó Manfred Weber néppárti EP-frakcióvezetőt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökhelyettesét.

Orbán Viktor az elhangzottak alapján - és amennyiben a két jelölt közül kell választani - egyértelműen a Néppárt keresztény szárnyához tartozó bajor kereszténydemokrata Webert támogatja,

szemben az EPP liberális szárnyához tartozó Alexander Stubbal és ezt teszi majd a Fidesz is a néppárt novemberi helsinki kongresszusán, ahol a jobbközép erőket összefogó pártcsalád listavezetőjének személyéről döntenek majd - mondta el a miniszter.

Rogán Antal beszámolt arról is, hogy az EPP elnökségi ülését követően elkezdődött az európai állam és kormányfők csúcstalálkozója, amelynek kiemelt témája - a brexit mellett - az Európai Bizottság bevándorláspárti javaslata. Az úgynevezett dublini reform szerint a nemzetállamoknak át kellene adniuk a határvédelmet az uniós határvédelmi ügynökségnek, a Frontexnek, létrehoznák az európai bevándorlási ügynökséget, valamint elvonnák a tagállamoktól azt a jogot, hogy ők döntsék el, ki kaphat menekültstátuszt.

Rogán Antal azt mondta, az előkészítő tárgyalások alapján úgy látszik, hogy 14 tagállam inkább nem, vagy egyértelműen nem támogatja a bizottság bevándorláspárti javaslatait.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×