A múlt héten kizárta a Jobbik parlamenti frakciója Volner Jánost, aki nem ért egyet az új pártvezetés politikájával, ezért át akarta venni a Jobbik irányítását. Apáti István és Fülöp Erik ugyanebből az okból önként távozott a képviselőcsoportból. Mindhárman független képviselőként folytatják a munkát.

Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a jelenlegi helyzetet értékelve az InfoRádiónak azt mondta,

a Jobbik mély identitásválságba került.

Mint fogalmazott, "azért tudott a második legerősebb párt lenni, mert azt üzente, ő az ellenzék legerősebb ereje, másrészt azt mutatta magáról, hogy egy olyan alternatíva a Fidesszel szemben, amely nem korrupt, és nyitott a jobboldali értékekre. Ez a két elem teljesen eltűnt a Jobbik politikájából".

Szerinte

nem világos az a profil, amit most a Jobbik követni próbál: radikális, nemzeti, centrista vagy balra nyitott párt-e.

Megítélése szerint a Jobbik szakadásai éppen annak köszönhetőek, hogy ezzel kapcsolatban sok és nagyon különböző elképzelés van a párton belül.

Tóth Csaba szerint reménytelen vállalkozás, ha a Jobbik egy jobboldali néppárt akar lenni, mert mint mondta, még egy ilyen párt nem fér el ebben a mezőben a Fidesz mellett.

A Jobbik vezetését ma elég erősnek látja ahhoz, hogy "az általa kívánt utat végigverje a pát maradék szervezetén".

Hogy ez a Volner-levélben látott LMP-hez közeledés lesz-e vagy "csak" középre húzás, ma még nem világos. Szerinte a Jobbik talán mérsékelt jobboldali középpárttá próbál válni, és akinek ez nem tetszik, el fogják engedni a pártot rövid távon. "Hogy hosszú távon sikerül-e ez az egyébként létező stratégiát a pártban felépíteni, azt még nem lehet tudni. Szkeptikus vagyok: ha Vona Gábornak nem sikerült erős, meghatározó párttá tenni a Jobbikot, akkor nem látom, hogy a mai vezetésnek miért menne könnyebben".

"A Jobbik csapdába esett"

Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője számára nem világos, hogy a Jobbik pártszakadása egy folyamat közepe vagy vége-e. A párt "felszámolta önazonosságát", és ennek issza most meg a levét, a nyáron kezdődött szakadás folytatódik. Szerinte Európában példátlan, hogy egy politikai párt szélsőjobbról középre, illetve balra próbálja manőverezni magát, hogy ezzel kormányra kerüljön, ezzel ugyanis le kéne cserélnie a teljes szavazóbázist.

Úgy látja,

a Jobbik ugyanabba a csapdába esett, mint a francia Nemzeti Front és Nyugat-Európában egy sor másik párt. A támogatottsága a néppártosodásnak nevezett balra tolódással stagnált, illetve az utóbbi időben csökkent.

A Jobbik súlyos vérveszteséget szenvedett el, és "nem látjuk, honnan tudna a párt újraépítkezni. Nem látjuk a karizmatikus személyiségeket, sem az új identitást, amely a Jobbikot jellemezné".

Az LMP-vel való együttműködés esélyei

Közben a Jobbik az LMP felé húz, amely szintén mélyülő válságban van: mások mellett elvesztette korábbi miniszterelnök-jelöltjét és társelnökét. Szél Bernadett szintén a függetlenek közé ült be.

Tóth Csaba úgy véli, a párt 2018-as, "egyedül maradt" szavazói nem fogadnák örömmel a Jobbikkal való együttműködést, a párt pedig

"mintha szavazócserére készülne".

Az LMP sokat nyerhet a Jobbikkal való együttműködésből - inkább az a kérdés, hogy mit nyer ezzel a Jobbik - vetette fel a kérdést Tóth, hozzátéve: az LMP 2018-as szavazói most "üresek", őket akár a Momentum, akár az MSZP-Párbeszéd szövetség megpróbálhatja megszólítani.

Lánczi Tamás szerint viszont a Lehet Más a Politika vezetési válságban van.

"Nem voltak képesek a bázisdemokrácia működési elvéről egy professzionális parlamenti párt működésére áttérni. Az összes konfliktusuk erre vezethető vissza.

Nincs egy erős kezű vezetése."

Lánczi szerint most az következik, hogy két meggyengült párt megpróbálja egymást segítve stabilizálni, de ez nem kecsegtet sok sikerrel. Ennek előfeltétele lenne Lánczi szerint, hogy az LMP fogadjon el új alapszabályt, amitől javulhatnak a párt túlélési és szövetségkötési esélyei. Közben - mint mondja - Vona Gábor már ugrásra kész, hogy "visszatérjen a Jobbik élére".