2017-ben kiugró volt a természetes fogyás mértéke Magyarországon (40 100 fő, ezzel 2011 óta nem látott magasságokba emelkedett), mert a születések száma csökkent, a halálozások száma pedig jelentősen, 3,7 százalékkal 131 674 főre növekedett. A halálozások számának éves növekedési üteme is kiugró volt tavaly, az elmúlt 28 évben csak egyszer volt ennél magasabb a növekedési üteme, mégpedig 2015-ben - írja a KSH adatai alapján a Portfolio.

Az év első négy hónapja az előző év azonos időszakához képest már közel hatezerrel többen haltak meg, főleg a januári 26 és a februári 19 százalékos emelkedés volt kiugró, aminek a tetőző influenzajárvány lehetett az oka. Az idősebb korosztály, főként a 65 év felettiek esetében volt magasabb a halálozások száma az előző évhez viszonyítva.

A 131 674 haláleset csaknem kétharmada 6 konkrét okra vezethető vissza. Az előző évhez képest 4621-el többen haltak meg, ennek a növekménynek a 60 százalékát magyarázza három halálok megugrása:

• 1347-tel többen, 26 887-en haltak meg a szívizom elégtelen vérellátásából adódó szívbetegségben,
• 683-mal többen, 11 384-en hunytak el agyérbetegségben,
• 620-szal többen, 6110-en haltak meg hörghurut, tüdőtágulat és asztma betegségekkel összefüggésben.

A hagyományosan a leggyakoribb halálok, a rosszindulatú daganat okozta halálesetek száma csökkent: 143 fővel 32 844-re. A további két fő ok a májbetegség és a heveny szívizom-elhalás.

Egy éves kora előtt 10 ezer újszülöttre 36 haláleset jutott, ami új történelmi mélypontnak számít. A 2017. évi fiú újszülöttek 4,0 és a leányok 3,2 ezrelékes csecsemőhalálozása mindkét nem esetében a történelmileg mért legalacsonyabb érték.