Infostart.hu
eur:
379.38
usd:
321.85
bux:
131132.43
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid

Az EU további bővítését szorgalmazza Magyarország

Stratégiai és biztonságpolitikai megfontolások vezetik a kormányt e szándékában - mondta a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára.

Takács Szabolcs a dél-lengyelországi Krynicában rendezett gazdasági fórumon tartott előadása után telefonon közölte: Magyarország szorgalmazza, hogy Macedóniával és Albániával mielőbb kezdődjenek meg, illetve Szerbiával és Montenegróval fejeződjenek be a csatlakozási tárgyalások.

Az államtitkár a gazdasági fórum egyik panelbeszélgetésén a nyugat-balkáni térség országainak képviselőivel tárgyalt az EU bővítési lehetőségeiről.

Takács Szabolcs szerint ebben az ügyben

a visegrádi országok egyetértenek a magyar kormánnyal, a nyugat-európai országok viszont úgy vélik, hogy elsősorban az EU jövőjéről szóló vitákat kell megnyugtatóan lezárni.

Ezek közé tartozik a Brexit és a migrációs válság, a bővítéséről csak ezt követően indítanák el a tárgyalásokat - mondta. Felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány éppen azért támogatja a nyugat-balkáni államok felvételét, mert kulcsszerepük van a szárazföldi migrációs útvonalak ellenőrzésében.

Koszovói-szerb területcsere

A szerdai tárgyalás központi témája a koszovói és a szerb kormány között felmerült területcsere volt, amely Takács Szabolcs szerint rendkívül érzékeny kérdés. Ugyanakkor ez az ügy is jelzi, hogy ha a nyugat-balkáni államok ilyen súlyos politika döntést tudnak hozni, és azt végre is tudják hajtani, akkor készen állnak a csatlakozásra.

Amennyiben a területcseréről olyan megoldás születik, amelyet a szerb és a koszovói kormány teljes mértékben támogat, és a döntés összhangban van a nemzetközi jog szabályaival, akkor azt Magyarország támogatja. A területcsere pontot tehet a Belgrád és Pristina között több éve feszülő konfliktus végére, ami eddig a csatlakozási tárgyalásokat is nagyban nehezítette - közölte. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a területcserét ellenzők attól tartanak, hogy a szerb-koszovói megállapodás például szolgálhat másoknak is.

Magyarország arra törekszik, hogy Montenegró és Szerbia 2025-re teljes jogú tagja legyen az Európai Uniónak. A bővítés további lépéseiről megjegyezte, hogy a Tanács döntése értelmében 2019-ben Macedóniával és Albániával is megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások.

Takács Szabolcs hangsúlyozta, Európa akkor lesz teljes, ha valamennyi európai identitással, kultúrával és hagyománnyal rendelkező nép az Európai Unió tagjává válik, a magyar kormány pedig mindent megtesz ennek érdekében.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×