Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Nyitókép: Pixabay.com

Mire van szükség egy jól működő kisvállalkozáshoz?

Az első generációs vállalkozók többsége, ha az utódja nem viszi tovább, nem biztosítja cége jövőjét – vélekedett a Széchenyi Tőkebefektetési Alap vezérigazgatója. Csuhaj V. Imre az InfoRádiónak elmondta: a vállalkozások fejlesztéséhez olyan alapvető dolgok is kellenek, mint egy működő honlap vagy egy végiggondolt marketing stratégia.

A rendszerváltás környékén alakult magyar kis és közepes vállalkozásoknál már jelen van a generációváltás problémája – mondta Csuhaj V. Imre. A nyolcvanas-kilencvenes években kis- vagy egyéni vállalkozásba kezdő első generációsok mára nyugdíjas korba értek, és szeretnének pihenni és továbbörökíteni a cégüket.

„Ki lesz az örökös? Tovább tudják-e folytatni? Nem szűnnek-e meg a gazdasági kapcsolatok?”

– sorolta a bennük felvetődő kérdéseket a Széchenyi Tőkebefektetési Alap vezérigazgatója.

Csuhaj V. Imre elmondta: tapasztalataik szerint gyakran előfordul, hogy a család tudatosan felkészítette a gyermeket vagy unokát a családi vállalkozás továbbvitelére. A vállalkozások jelentős részénél – a szakértő szerint legalább a felénél – azonban ez nincs elrendezve. Hozzátette: lehet, hogy a generációváltásnál a formát, a stratégiát és sok minden mást is meg kell változtatni.

A tőkebefektetési alap vezérigazgatója szerint a magyar vállalkozók szeretik fizikailag is az utódaikra hagyni a céget, ám sok esetben nem biztosított, hogy az örökös is tovább vinné a vállalkozást.

„Meg kell találni ehhez a megfelelő formát, és sokszor a Kft. nem megfelelő forma, lehet, egy részvénytársaság alkalmasabb”

– fogalmazott.

Csuhaj V. Imre hozzátette: azt is meg kell tervezni, hogy az alapító tulajdonos generációváltás esetén hogyan lép ki fokozatosan egy vállalkozásból.

Mi kell egy jó vállalkozáshoz?

Egy magyarországi kis- és középvállalkozás indításához és optimális fejlődéséhez szükségesek a megfelelő intézményes és oktatási keretek – hangsúlyozta a szakértő. A képzések kialakításához együtt kell működnie például a NAV-nak és az egyes nemzetgazdasági és hitelprogramoknak – magyarázta.

Egy már működő kisvállalkozás esetében fontos, hogy a pénzügyi folyamatok racionálisan legyenek megszervezve, és hogy

"a menedzsment professzionalizálódjon”

– emelte ki Csuhaj V. Imre. A kisvállalkozások nagyon sokszor a piacra kerülés mikéntjével, a marketing- és sales-feladatok kezelésével is küzdenek. „Ezeket a tudásbeli hiátusokat kell megváltoztatnunk. Hogyha ezek működnek, továbbléphetnek egy középvállalkozás irányába” – vélekedett a szakértő.

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap vezetője hangsúlyozta: a piacszerzéshez először minden vállalkozásnak a saját portáján kell rendet teremtenie. Mint mondta: ahhoz, hogy a céget és vezetőjét komolyan vegyék, honlapra, megfelelő kapcsolatrendszer kiépítésére és jó értékesítőkre, valamint kiváló marketingstratégiára van szükség.

„A tanácsadó alkalmazása nem szégyen”

– hangsúlyozta a szakmai segítségkérés fontosságát.

A magyar gazdaság fejlődését az segítheti, ha a vállalkozók hisznek abban, hogy a magyar gazdaság jó pályán van – mondta Csuhaj. V. Imre, hozzátéve: nagyon fontos a munkaerőpiaci helyzet, ám a vállalkozások többsége ezt nem érzi napi problémának.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Több évtized után ismét Magyarországon gyártják a világ egyik legismertebb logikai játékát, a Rubik-kockát. A termelés a Jász-Plasztik Kft. jászberényi üzemében indult el, amely a kanadai Spin Master hivatalos gyártópartnereként állítja elő a magyar találmányt. Az üzem átadásán Rubik Ernő is jelen volt. A beruházásról exkluzív interjúban beszélt Steven Radewych, a Spin Master globális ellátásért felelős vezető alelnöke, valamint Kasza János, a Jász-Plasztik Kft. egyik tulajdonosa és projektigazgatója az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
A magyar cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintot hagynak kihasználatlanul

A magyar cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintot hagynak kihasználatlanul

A választások után Brüsszelben egyértelműen érzékelhető a nagyobb nyitottság Magyarország iránt, és a Blue Door Consulting alapítója szerint az ország üzleti megítélése a gazdaságban gyorsabban helyreállhat, mint a politikában. A külföldi partnerek ugyanakkor elsősorban olyan cégekkel keresik az együttműködést, amelyek nem kötődtek az Orbán-kormányokhoz. A magyar vállalatok hét év alatt kevesebb mint egymilliárd euró közvetlen uniós forrást nyertek el, és évente több mint 350 milliárd forintnyi lehetőséget hagynak kihasználatlanul. Ennek oka az információ- és kapacitáshiány mellett főként a szemlélet, hiszen sokan csak támogatási kasszát látnak az EU-ban, és túl későn kezdenek el foglalkozni vele. Mivel a 2028–2034-es uniós költségvetésben még nagyobb súlyt kap a versenyképesség és a nemzetközi konzorciumok építése, a felkészülést már most érdemes elkezdeni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×