Tegnap beszámoltunk róla, hogy az idén 70 nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedést regisztráltak Szerbiában, öten pedig már meghaltak a fertőzésben. Ennek ellenére az InfoRádiónak nyilatkozó infektológus szerint júliustól októberig természetes, hogy a megbetegedés előfordul.
A vírusfertőzés a vándormadarak által a szúnyogokon keresztül jut át az emberekre.
- mondta az InfoRádióban Szlávik János.
"Magyarországon jellemzően 10-20 megbetegedés szokott évente előfordulni, s nagyon ritkán hal meg valaki"
- emelte ki az infektológus.
Mint mondta, a betegség akkor üti fel fokozottan a fejét, amikor nagyon sok a szúnyog. Hazánkban a vándormadarak vándorlási területein - legfőképp az Alföldön - lehet elkapni, de ez rendkívül ritka.
Nem lehet védekezni ellene, de a jó hír az, hogy 85-90%-ban ez a betegség teljesen tünetmentes, aki pedig egyszer túlesik rajta, annak életre szóló védettséget ad
- hangsúlyozta Szlávik János.
A beteg emberekre veszélyes igazán
A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben többnyire az idősebbek és a krónikus betegségben szenvedők vannak, náluk egy százalékban alakul ki a megbetegedés. Annak ellenére, hogy nincs ellene kezelés, ezt a betegséget jóindulatúnak kell tekinteni - tette hozzá az infektológus.
Tünetek és védőoltás
A nyugat-nílusi láz általános tünetei hasonlítanak más vírusfertőzéshez: nyolc-tíz nappal a csípés után láz, nyirokcsomó-megnagyobbodás, gyermekeknél bőrkiütés, fejfájás, izom-ízületi fájdalom kezdődik, ez egy-két hét alatt tüneti terápia hatására meggyógyul - magyarázta a tüneteket Szlávik János.
Mint mondta, ha a tünetek súlyosbodnak, magas láz, fejfájás, tarkókötöttség, agyvelő-agyhártyagyulladás következik be, akkor az illető kórházba kerül, ahol szintén csak tüneti terápiát lehet alkalmazni. De a betegség halálozása egy százalék alatti.
A nyugat-nílusi láz ellen egyelőre csak a lovak számára van oltás, egyébként nem létezik semmiféle ellenszer ellene.