Az Egyesült Államok és Európa jelenlegi viszonya eltér attól, amit megszoktunk – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem segédmunkatársa. „Az a hagyományos, bizalmon alapuló, megelőlegezett együttműködési szándékon alapuló kapcsolat, ami gyakorlatilag évtizedekig megvolt, az – mondjuk így – repedezik” – fogalmazott a szakértő, aki hozzátette: ennek oka az amerikai elnök politikai-gazdasági elképzelései.

Csiki Varga Tamás szerint Donald Trump meg akarja osztani az Európai Uniót, mivel gazdasági riválisként tekint rá. Az amerikai adminisztráció egy része nem így gondolkodik, hiszen sokan belátják, hogy a globális versenyben még mindig az európai államok USA első számű partnerei – hangsúlyozta az NKE segédmunkatársa. A katonai együttműködéshez óriási gazdasági erőt kell felmutatnia ezeknek az államoknak.

Az amerikai elnök számára az Európai Unión belül a legfontosabbak a legerősebb államok

– mondta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója. „Gazdaságilag a legerősebb Németország” – emelte ki a szakértő. Donald Trump előzékenyen nyilatkozott az Angela Merkellel történt találkozója után, noha korábban „a sárba taposta volna” a német kancellárt. „Ez attól függ, hogy milyen lábbal kel, illetve milyen érdekei vannak az amerikai elnöknek” – fogalmazott az igazgató, aki szerint hozzá kell szokni ahhoz, hogy azt kell figyelni, mit csinálnak, nem azt, hogy mit mondanak, mivel manapság jellemző a médiapolitizálás.

Donald Trump kiemelt partnerként tekint Nagy-Britanniára, amely partnerség eddig sokat segített a NATO munkájában is – tette hozzá Csiki Varga Tamás. Az elnök unióhoz fűződő viszonyát meghatározza, hogy Németországgal és Franciaországgal egyaránt megőrzi-e a jó kapcsolatot, „az nem fog működni, hogy a franciákkal jóban van, a németekkel nem” – tette hozzá. Az amerikai elnök a nagyhatalmakat látja, és azok fontosságát érzékeli – hangsúlyozta az NKE segédmunkatársa.

Közös hadsereg

Egy közös európai hadsereg létrehozásánál először is azt kellene tisztázni, hogy a haderő az Európai Unióé lenne vagy csak bizonyos tagállamé, akik hajlandóak és képesek létrehozni ilyen egységeket – mondta Csiki Varga Tamás. Kérdés, hogy

kell-e Európának egy olyan autonóm haderő, melynek segítségével akár az Egyesült Államok nélkül is képes lesz cselekedni

– vetette fel a szakértő. Donald Trump elnöksége miatt egyre többen gondolják úgy, hogy érdemes azzal számolni, hogy nem teljesülnek az amerikai biztonsági garanciák, és akkor kell valami – akár egy ad hoc koalíció –, ami képes katonai erőt felvonultatni és Európa érdekét érvényesíteni – tette hozzá. Ennek a kialakítása hosszú folyamat, évek kérdése – tette hozzá az NKE segédmunkatársa.

Tálas Péter szerint a közös hadsereghez közös stratégiai érdeklődés kell. A kelet-közép-európai országok egy része döntően oroszország és már keleti államok felől érkező kihívásokkal küzd, másokat – köztük Magyarországot – főként a dél felől jövő bevándorlás foglalkoztatja, a franciák és a spanyolok pedig afrikai orientációval rendelkeznek.

Ezeket a stratégiai irányokat összehangolni „borzasztó nehéz”

– vélekedett az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója.

Fontos kérdés az is, hogy ki irányítaná a közös hadsereget, ki döntene annak bevezetéséről – tette hozzá Tálas Péter. „Hogy tudnánk azt elképzelni, hogy magyar, lengyel, román vagy német vagy francia katonák haljanak meg nem a hazáért, hanem a szélesebb értelemben Európáért?” – fogalmazott. Bár gyakran bedobják a közös európai hadsereg ötletét, de a szakértő szerint nincsenek meg a feltételei, így nem tartja valószínűnek, hogy megvalósulna ennek felállítása.

Tálas Péter beszélt arról is, hogy az elsődleges, rövid távú fenyegetés ma Európában a kibertérből érkezik. „Nem véletlen, hogy a kiberbefolyásolással szemben Kelet-Közép-Európában nagyon sok olyan egység vagy olyan intézmény állt fel – például a visegrádi országok egy részében is –, ami kimondottan az orosz, illetve más típusú interneten keresztüli, hekkerkedésen keresztüli,

infokommunikációs eszközön keresztüli befolyásolással szemben próbál fellépni”

– mondta.

A kibertámadások nem csak a haderőket, de a lakosságot is érintik, a NATO éppen ezért azt mondja: az ilyen támadások éppen olyanok, mintha fegyveres támadás ért volna egy államot – tette hozzá Tálas Péter.