Az állásfoglalást és a javaslatokat az MTA június 29-én küldte el a miniszternek, és eljuttatta az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának és Kulturális Bizottságának is.

Az MTA-nak alapvető elvi fenntartásai és a gyakorlati megvalósíthatóságot illető kétségei vannak a 2019-es költségvetési törvényjavaslatnak az akadémiát érintő részeit és az MTA-törvény módosítására irányuló javaslatot illetően is. Az MTA ezt az álláspontját elnökségi határozatban is megerősítette, és következetesen képviselte a Palkovics Lászlóval eddig folytatott megbeszéléseken.

A két alternatív javaslat maga után vonja a kormány által benyújtott MTA-törvény módosítására vonatkozó javaslat és a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat módosítását.

Az Akadémia

első alternatív javaslata az, hogy a MTA-törvény módosítására 2018-ban ne kerüljön sor,

a 2019-es központi költségvetési törvényjavaslatot pedig úgy módosítsák, hogy az MTA-címrendben szereplő MTA-kutatóközpontok, -kutatóintézetek, MTA Támogatott Kutatóhelyek, illetve Fejezeti kezelésű előirányzatok továbbra is az MTA címsorai között szerepeljenek a 2018-as költségvetés valamennyi alcímével, a 2019-re vonatkozó tárgyalások szerinti összegekkel.

A második javaslat az, hogy az MTA-fejezetben lévő MTA-kutatóközpontok, -kutatóintézetek sor, az MTA Támogatott Kutatóhelyek sor, illetve a Fejezeti kezelésű előirányzatok sorokból az Infrastruktúra fejlesztés működési kiadásra előirányzott összege és a Központi kezelésű felújítások című sorok továbbra is az MTA fejezetben szerepeljenek.

Az MTA számára az első javaslat tartalmazza a leginkább megfelelő megoldást, a második a testületi állásfoglalások biztosította keretek között éppen elfogadható,

és a megvalósíthatóságot, az intézményi működőképességet éppen nem veszélyeztető megoldás.

A tudományos köztestület állásfoglalása kitér arra is, hogy az MTA üdvözli a kutatási alap létrehozására irányuló miniszteri kezdeményezést, és kész együttműködni annak létrehozásában, működtetésében. Az MTA megjegyzi azt is, hogy:

„Az ITM-hez való átcsoportosítás, majd a források visszajuttatása az MTA fejezethez az államháztartási rendszer szabályozásában rendszeridegen technikai megoldásokat igényelne, amelyek a bürokráciát növelik, a költségvetés átláthatóságát, transzparenciáját pedig egyáltalán nem segítik.

A kutatásra szánt források elosztásához meg kell határozni a prioritást élvező területeket - mondta Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője a Magyar Hírlapnak. Közölte azt is, hogy

a kormány számára nem elfogadható a Magyar Tudományos Akadémia által javasolt, költségvetéssel kapcsolatos két megoldás.

Az egyik ugyanis arról szól, hogy halasszuk el egy évvel a módosítást, ugyanakkor ez idő alatt semmi nem változna. A másik javaslat volt, hogy az intézethálózat fenntartására jutó húszmilliárd forint maradjon az MTA-nál, de ez meg azt az elvet sértené meg, miszerint a kutatásra szánt összegeket egy helyen akarjuk tervezni a jövőben – fogalmazott Palkovics László.

Hangsúlyozta: a tudományos szereplőkkel együtt szeretnének megállapodni arról, hogy hová kerüljenek a források, átnézve az összes tudományterületet, de szükség van a prioritást élvező területek meghatározására.

A miniszter kijelentette:

ha a parlament elfogadja a költségvetési törvényt, a kormány elkezdi kialakítani a kutatás-finanszírozási rendszert, amellyel kapcsolatban tovább akar tárgyalni az MTA-val.