Az EMMI tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára nemrég módosította azoknak a peszticideknek (növényvédő szereknek) a körét, amelyeket 2018-tól kötelező vizsgálni.

A környezetben már hosszú évtizedek óta jelen lévő perzisztens klórozott növényvédő szerek (ilyen például a DDT) mellett a vízbázisok biztonságát a mezőgazdaságban használt új vegyületek is kockáztatják, amelyek a bomlástermékeikkel, azaz metabolitjaikkal együtt tovább szélesítik a vizsgálandó molekulák körét – mondta el az InGreen környezetipari magazinnak Palotai Zoltán, a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium környezetvédelmi üzletágának vezetője.

Elég csak a hírhedt, számos vitát kiváltó, gyakorlatilag az egész földgolyót beborító, és szinte minden gazdaságban jelen lévő növényvédő szerre, a glifozátra, illetve annak metabolitjára, az AMPA-ra gondolni, amely vegyületeket hamarosan ugyancsak kötelező lesz vizsgálni - áll a labor közleményében.

Mikroműanyagok

A mikroműanyagok előfordulását az elmúlt években számos helyen leírták, köztük európai tavakban (pl. Garda-tó) és folyókban (Duna, Rajna).

A mikroműanyagok potenciális kockázatainak kutatása ugyan még kezdeti fázisban tart, azonban több esetben megállapították, hogy élőlények tápcsatornájába kerülve gyulladásos folyamatokat indukálhatnak.

További problémát jelent a gyártás során használt toxikus vagy hormonháztartást zavaró anyagok (biszfenol-A, ftalátok és polibrómozott-difenil-éter égésgátlók) kioldódása, illetve a környezeti szennyezők (pl. policiklikus aromás szénhidrogének – PAH-ok, poliklórozott bifenilek, DDT) mikroműanyagok felületéhez történő kötődése, melyek így jóval koncentráltabb formában juthatnak az élőlények szervezetébe – olvasható a Magyar Víziközmű Szövetség lapjában, a Vízmű Panorámában.

Újfajta veszélyforrás

A mikroműanyag új környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági és egészségügyi veszélyforrás: már nem csak a tengerekben, de a felszíni vizekben és a víziközművekben is kimutatható.

A cikket jegyző WESSLING Hungary Kft. munkatársai arról írnak, hogy 2017 végén a MaVíz közvetítésével négy magyarországi vízmű bízta meg a laboratóriumot mikroműanyag-vizsgálatokkal. Ezek alapján elmondható, hogy több mintában is megjelentek a mikroműanyagok, esetenként 2–17,4 részecske/m3 koncentráció közötti értékben. Több vízmű mintájából polietilén (PE) és politetrafluor-etilén (PTFE) volt kimutatható. Egy-egy mintában poliészter (PES) és fenoxy-műgyanta részecskék is megjelentek. A PE-részecskék vélhetően KPE-csőből származtak, míg a PTFE-szálak tömítéshez használt zsinórból.

A szerzők megállapítják, hogy a jövőben érdemes lenne egy részletesebb, teljes technológiai sorra kiterjedő átfogó felmérést végrehajtani, hogy a nyitott kérdések tisztázódhassanak, illetve hogy a jelenlegi negatív eredmények újabb igazolást nyerjenek.