Infostart.hu
eur:
387.78
usd:
329.34
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Egyre növekszik a határon túlról szavazók száma

Egyre növekszik a határon túlról szavazók száma

Meghaladta a 342 ezret azoknak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak a száma, akiket névjegyzékbe vettek az áprilisi országgyűlési választásra; a regisztrációra a levélben szavazáshoz van szükség - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombat reggeli adataiból.

A www.valasztas.hu oldalon az olvasható tájékoztató nem azt tartja nyilván, hogy mely országokból érkezett a kérelem, hanem azt, hogy a kérelmező mely országba kéri az értesítést a névjegyzékbe vételéről.

E szerint a már nyilvántartásba vett 342 325 választópolgárból legtöbben azt kérték, hogy Romániába (147 237), illetve Szerbiába (49 813) küldje az NVI a regisztrációs értesítést.

Németországba 3256-an, az Amerikai Egyesült Államokba 1274-en, Kanadába 998-an, Svájcba 806-an, Nagy-Britanniába 685-en, Ausztráliába 663-an, Svédországba 550-en, magyarországi értesítési címre 1946-an várták az NVI határozatát regisztrációjukról. A kettős állampolgárságot tiltó országokba 19 374-en kérték az értesítést, e-mailben pedig 112 225-en.

A tavaszi országgyűlési választáson a külföldön élő, magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben szavazhatnak. Ehhez előbb regisztrálniuk kell az NVI-nél, az iroda ez után levélben juttatja el a szavazási iratcsomagot - köztük a szavazólapot - a választópolgárhoz, aki a voksát levélben adhatja le.

Aki korábban már sikeresen regisztrált, annak nem kell új kérelmet benyújtania, mert a korábbi tíz évig érvényes. A regisztrációra március 24-éig van lehetőség. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben és csak országos listára szavazhatnak.

A 2014-es országgyűlési választás idején 193 ezer, a 2016-os népszavazás idején pedig 274 ezer magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár szerepelt a névjegyzékben.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×