Orbán Viktor köszönetét fejezte ki Szerbiának, amiért segített feltartóztatni a migrációt Magyarország déli határainál.

Egyúttal megismételte: szükség esetén Magyarországra lehet számítani Szerbia déli határainak megvédésében technikai vagy személyi közreműködés formájában.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy

a visegrádi államok Szerbia minél gyorsabb európai uniós csatlakozását sürgetik.

"A fejlődés tényei nyilvánvalóak és láthatóak Szerbiában", ezért indokolt, hogy az EU erőforrást, lehetőséget lásson Belgrádban, különösképpen annak fényében, hogy amikor Szerbia magát védi a migrációval szemben, egész Európát is védi - mondta.

Szerbia a Nyugat-Balkán kulcsfontosságú állama, "nincs béke a Balkánon Szerbia nélkül" - jelentette ki a kormányfő.

Magyarországot és Szerbiát úgy jellemezte mint erős nemzeti érzésekkel rendelkező, büszke országok, határozott kulturális öntudattal, a kultúrájuk pedig a kereszténységen alapul, és ezt meg is akarják őrizni.

A kétoldalú kapcsolatokról Orbán Viktor azt mondta, hogy a politikai kérdésekben összhang van. "Két határozottan nemzeti alapon álló országról beszélünk, és mégis milyen jól tudunk együttműködni egymással. Ez sokkal jobb, mint a hamis internacionalizmus, amely inkább eltakarja a problémákat. Mi ezeket inkább azonosítjuk, áthidaljuk, kezeljük és megoldjuk" - fejtette ki.

A miniszterelnök megjegyezte: tavaly - rekordot döntve - körülbelül 30 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelem volumene. Hozzátette, hogy magyar beruházások - elsősorban szerb-magyar vegyesvállalatok formájában - már Közép- és Dél-Szerbiában is fellelhetők, és az OTP hitelezési tevékenysége szintén túlmutat már a Vajdaságon.

"A szerb-magyar gazdaság erősítése hozzánöveszti Szerbiát az Európai Unióhoz" - fogalmazott.

Beszámolt emellett újabb határátkelőhelyek megnyitásának tervéről, a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal építéséről, továbbá arról, hogy mindkét kormány ajánlott fel a másik ország diákjainak ösztöndíjas tanulmányi lehetőségeket.

Arról is szólt, hogy lényegében befejeződött a szabadkai zsinagóga felújítása, és hamarosan átadják a nagy nyilvánosságnak.

A kormányfő támogatásáról biztosította a Magyarországon élő szerbek közösségének kulturális, oktatási jellegű kéréseit, és megköszönte, hogy Szerbia is támogatja a Délvidéken élő magyarok autonómiáját, a nemzeti tanácsokat és az azok mögött meghúzódó kulturális intézményeket. A kormányfő példaértékűnek nevezte "mindazt, ami Szerbiában történik kisebbségügyben".

Jelezte, a mostani már a negyedik együttes kormányülés volt, és

a két ország közelít ahhoz, hogy "barátságból egy stratégiai szövetség jöjjön létre".

Szerinte a két nemzet középtávú érdekeit is össze tudják majd egyeztetni.

Orbán Viktor nyilatkozata végén kitért arra, hogy Románia a következő években mintegy 4 milliárd köbméter gázt termel majd ki évente és juttat ki az országból, az ezzel kapcsolatos tenderen pedig három magyar tulajdonú cég végzett az első három helyen. Így "pillanatokon belül eljutunk oda, hogy aláírjuk azt a megállapodást, amely a következő 15 évre több mint 4 milliárd köbméternyi gáz behozatalát teszi lehetővé Romániából". A gázösszeköttetés magyar része már készen van, a román pedig most épül - tette hozzá.

Így várhatóan 2021-2022-től "új helyzetben leszünk", véget ér az orosz gázmonopólium korszaka Magyarországon, mivel az import több mint felét képesek leszünk más - romániai - forrásból fedezni. Ez az egész régiónak új helyzetet jelent majd, Magyarország pedig egy új geostratégiai helyzetben találja magát - mondta.

Szerb kormányfő: Szerbia barátként tekint Magyarországra

Szerbia a barátjaként tekint Magyarországra, és szeretné, ha nemcsak a Vajdaságban lenne erős Magyarország jelenléte, hanem Szerbia más részein is - mondta Ana Brnabic szerb miniszterelnök pénteken az Országházban.

A magyar-szerb kormányülés után Orbán Viktor magyar kormányfővel közösen tett sajtónyilatkozatában a szerb miniszterelnök kiemelte:

a magyar-szerb kapcsolatok történelmi csúcsponton vannak, és kormánya mindent megtesz azért, hogy tovább építse ezt az együttműködést.

Ana Brnabic kijelentette: országa hálás azért a támogatásért, amelyet Magyarország nyújt Szerbia európai integrációjához, így a szakmai segítségért, amelyet a szerb minisztériumok kapnak és azért is, amiért Magyarország határozottan képviseli Szerbia érdekeit Brüsszelben.

Kifejtette: a jó kétoldalú kapcsolatok elsősorban a személyes barátságnak és elkötelezettségnek köszönhetők Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Aleksandar Vucic szerb államfő részéről, az elmúlt években ezekre a jó kapcsolatokra épültek a közös gazdasági és kulturális projektek.

A szerb kormányfő fontos gazdasági kérdésként említette az újabb gázszállítási lehetőségek megnyitását, a két ország villamosenergia-rendszerének összekapcsolása, az együttműködést a mezőgazdaságban, valamint a turizmus tekintetében a tapasztalatcserét a gyógyfürdők privatizációját illetően.

Úgy vélte, a Budapest-Belgrád vasútvonal olyan együttműködés lehet, amely az Európai Uniónak is fontos, Kína bevonásával pedig globális aspektust kap.

Ana Brnabic kitért arra: Újvidék 2021-ben Európa kulturális fővárosa lesz, és a település jelentős támogatást kap Pécstől, amelynek már van tapasztalata e pozícióval kapcsolatban, a két város között folyamatos az együttműködés. Hozzátette: a kiváló kétoldalú kapcsolatok egy újabb bizonyítéka, hogy Szerbia lesz az idei budapesti könyvfesztivál fővendége.

A szerb miniszterelnök továbbá üdvözölte, hogy 2010 óta jelentősen nőttek a magyarországi szerb kulturális örökség megőrzésére fordított összegek.

Szerbia elkötelezett az együttműködés mellett a magyar kisebbséggel - jegyezte meg.

Ana Brnabic végül megemlítette, hogy hamarosan új határátkelőhelyet nyitnak Rastina-Bácsszentgyörgynél.

A sajtónyilatkozat előtt a felek egyezményt írtak alá a kormányközi közúti, vasúti és vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló megállapodás módosításáról, gazdasági és technikai együttműködési keretmegállapodást infrastrukturális projektekről, fogyasztóvédelmi szolgáltatás-ellenőrzési egyetértési megállapodást, oktatási és kulturális együttműködési program munkatervet 2018-2020-ra, valamint megállapodást a szerb mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi minisztérium és a Földművelődési Minisztérium között a magyar-szerb élelmiszeripar közös fejlesztéséről és a jövőbeli együttműködési prioritások meghatározásáról.

Továbbá aláírtak megállapodást a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a szerb munkaügyi, foglalkoztatási, veteránügyi és szociális minisztérium között a foglalkoztatáspolitika területén, munkatervet Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak szakértői támogatásáról, egyetértési nyilatkozatot a szerb honvédelmi tárca és a magyar Honvédelmi Minisztérium között a katonai térképészeti együttműködésről és katonai térképészeti adatok és eszközök cseréjéről, együttműködési szándéknyilatkozatot a szerb pénzügyminisztérium kincstári igazgatósága és a Magyar Államkincstár között, valamint egy vegyesvállalat létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot.