Sokféle szerkezete van az emlékezés kultúrájának, más a hivatalos diskurzus, a szaktudományos megközelítés és a politikai, vagy társadalmi képzetek.
A történész példaként említette az 1918. december elsejei gyulafehérvári határozatokat,
amelyről nemrég egy, a történelmi emlékezetről szóló konferencián beszélt Ez a dokumentum a kisebbségi magyar köztudatban úgy van benne, mint a jogaik kollektív elismerése román részről, a másik fél azonban ezt nem így értelmezi.
Bárdi Nándor felhívta a figyelmet arra, hogy az egyesülés Romániában hosszú nemzetiségi törekvések betetőzése volt.
A gyulafehérvári határozatot szentesítette a király, azonban csak az első pontot,
a többit, így például az egyházakra, a kisebbségekre, munkásjogokra vonatkozókat nem, vagyis azoknak nincs alkotmányjogi érvényességük.
December elseje 1990-től nemzeti ünnep Romániában, amely a folyamatos román-magyar szimbolikus konfliktus terepévé is vált.
A teljes beszélgetést meghallgathatja a Szigma - A holnap világa című műsorunkban.