eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Így dolgozott idén a parlament

Így dolgozott idén a parlament

Az Országgyűlés összesen 208 törvényjavaslatot fogadott el idén, 18 százalékkal kevesebbet, mint négy évvel korábban, ugyanakkor ötödével többet, mint 2009-ben.

A parlament honlapján elérhető információk alapján 2017-ben 68 ülésnapot tartottak a képviselők, eggyel többet, mint nyolc éve, de hússzal kevesebbet, mint 2013-ban. Az idén elfogadott indítványok közül 56 hozott létre új törvényt, míg 152 alkalommal változtattak már meglévő jogszabályokon. A köztársasági elnök két elfogadott előterjesztést küldött vissza megfontolásra, négy éve az a szám kilenc, 2009-ben pedig tizenkettő volt.

Nagy visszaesés tapasztalható az országgyűlési határozatokban is, a nyolc évvel ezelőtti 106, valamint a 2013-as 105 után mindössze 24 ilyen jogszabályt fogadtak el a képviselők.

A most született törvényjavaslatok döntő többségét, 167-et a kormány nyújtotta be, további 36-ot jegyeznek kormánypárti képviselők, hármat pedig bizottságok. Az ellenzék parlament elé vitt 132 javaslatából egy, a Jobbik korrupciós bűncselekmények elévülési idejét növelő indítványa kapott többséget.

Az összesen 86 ellenzéki határozati javaslatból egyet sem fogadott el a Ház. Volt azonban három olyan megszavazott indítvány, amelyet kormánypárti és ellenzéki képviselők közösen jegyeztek: az ukrán oktatási törvényt elítélő, a Szent László-emlékévet létrehozó, valamint a magyar sport, parasport és diáksport napjait kijelölő határozati előterjesztéseket.

A kormánypárti padsorokból 2017-ben 56 alkalommal, ellenzéki oldalról 163 esetben interpellálták a kabinetet, ami időarányosan nem jelent változást a korábbiakhoz képest.

Idén az azonnali kérdések is a korábbiakhoz hasonló számban hangzottak el, azonban szóbeli kérdésből jelentősen többre került sor köszönhetően az ellenzéki képviselőknek, akik a nyolc évvel korábbi adatokat 65 százalékkal, a négy évvel ezelőttieket pedig 40 százalékkal növelték.

Nagyban változott az írásbeli kérdések aránya is a vizsgált időszakban. Míg a kormánypárti képviselők a 2009-es 138 és a 2013-as 40 után ezúttal csak 10 írásbeli kérdést tettek fel, addig az ellenzék 3.744 esetben kapott ilyen módon választ a kormánytól, vagyis 58 százalékkal több esetben, mint nyolc éve és 80 százalékkal nagyobb számban, mint négy évvel ezelőtt.

Mentelmi jogról szóló szavazásra ezúttal szinte alig került sor, a Ház öt esetben döntött annak fenntartásáról, ami alig több mint tíz százaléka a négy évvel korábbinak.

A Ház ebben az évben 19 alkalommal csökkentette ellenzéki képviselők tiszteletdíját, amire a korábbi ciklusokban nem volt lehetőség.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×