Fel kell készülni arra a lehetőségre, hogy olyan nagyvárosokban élünk majd, ahol a gazdagok és a szegények lakhelyei élesen elkülönülnek – véli a „Városok jövője, a jövő városai” című rendezvényen megkérdezett közel 100 építőipari, informatikai, kereskedelmi területen dolgozó szakember és diák közel fele. A megkérdezettek harmada azonban bízik benne, hogy néhány évtized múlva fenntartható, környezetbarát és okos városokban él majd az emberiség – derült ki a Futureal-csoport és a TEDxDanubia által közösen szervezett rendezvényen végzett felmérésből.

A válaszadók túlnyomó többsége egyetértett abban, hogy komoly változásokra lehet számítani az urbánus életmódban. A jövő városai előtt álló legnagyobb kihívásként

a válaszadók 21 százaléka a túlnépesedést, 24 százaléka a környezetvédelmet, 27 százaléka pedig az alapvető igények kielégítését

– így az élelmezést, az energia- és a vízellátást – nevezte meg.

Hogyan lehetne élhetőbb?

A jövő metropoliszai által megoldandó feladatok között a résztvevők a közlekedés nehézségeit, a zsúfoltságot, a zöld területek hiányát, illetve a légszennyezést említették a legnagyobb arányban. Minden tizedik válaszadó az okos megoldásokban, a zöld technológiákban, illetve a zöldterületek növelésében látja a városok élhetőbbé válásának kulcsát, de 20 százalék a közlekedést is a mainál hatékonyabb formában képzelné el.

Minden harmadik válaszadó szerint Budapest a következő 50 évben biztosan nem válik okos várossá, a többség azonban úgy véli, erre 30 éven belül sor kerülhet.

Hatalmas vonzerő

A rendezvényen az is elhangzott, hogy a világ lakossága 2050-re 10 milliárd főre emelkedhet, és az előrejelzések szerint addigra globálisan a lakosság 70 százaléka él majd városokban. Mindez azt jelenti, hogy

2050-re annyi ember él majd metropoliszokban, amennyi ma a teljes Föld lakossága.

Koniorczyk Borbála, a Hosszúlépés. Járunk? alapítója szerint a városlakók azért költöznek a metropoliszokba, mert lehetőségeket keresnek, a gyakorlatban azonban a munkahely és a lakóhely között ingázva észre sem veszik a település szépségeit és a benne rejlő lehetőségeket.

Előnyök

A válaszadó résztvevők szerint a ma városainak legvonzóbb elemei az átfogó szolgáltatások, a szórakozási és kulturális lehetőségek széles köre, valamint a munkalehetőségek, illetve ennek megfelelően a városok, városrészek újjáéledésének legfőbb eszközeiként a közösségi, zöld terek és a modern infrastruktúra kialakítását, az okos megoldások bevezetését és az épületállomány modernizálását jelölték meg.

Egy-egy város arculatát a választ adók 39 százaléka szerint az építészeti megoldások mellett a városlakók, illetve a közösségi és zöld terek határozzák meg leginkább.

Kiszervezés

„A város egy olyan emberi létforma, településforma, amelyik az alapfunkciókat – élelmiszer-, víz-, energiaellátás, hulladékkezelés – kiszervezte, hogy a hat funkcióra koncentrálhasson: az iparra, a kereskedelemre, a pénzügyekre, oktatásra, tudományra, művészetekre. A stratégia azonban olyan sikeres lett, hogy ha nem változtatunk, elpusztíthatjuk magunkat – ma már a világ erőforrásainak 80 százalékát a városok használják fel. A megoldást a zárt, körforgásos rendszert alkotó városok, illetve ezek együttműködése jelenti, visszahozva ezeket a funkciókat a városokba” – mondta Kenyeres István, kreatív ökológus, biotechnológus.