Infostart.hu
eur:
379.29
usd:
321.69
bux:
131127.43
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A legtöbben egyáltalán nem hagyományos temetést szeretnének

A legtöbben egyáltalán nem hagyományos temetést szeretnének

Szórásos temetést szeretnének maguknak a magyarok legnagyobb arányban, amit az urnás, és végül a legdrágábbnak számító, tradicionális koporsós búcsúztatás követ - derült ki egy, a temetkezési tervekről készített, országos reprezentatív kutatásból. A könnyűzenét kétszer annyian preferálnák a gyászszertartás alatt, mint a klasszikust, és a válaszadók 17 százaléka attól sem zárkózna el, hogy hozzátartozói, barátai a klasszikus fekete helyett színes ruhában kísérjék őket utolsó útjukra.

A magyarok jellemzően nem gondolnak saját halálukra, így a temetésre sem – derült ki a 4Life Direct felméréséből, amely arra kereste a választ, milyen temetkezési formát részesítenek előnyben a magyarok, és milyen gyászszertartást képzelnek el maguk számára.

A temetési módokról szóló kérdésre 22 százalékban válaszolták, hogy még nem foglalkoztak a témával, további 15 százalékot pedig nem érdekli, milyen módon lesz eltemetve, ők főleg a fiatalabbak és a nyugat-dunántúliak.

A szórásos temetést a megkérdezettek harmada választaná

(33 százalék), főleg az 50 év felettiek, a koporsóst 12, míg az urnás temetést 18 százalék. A régiós összevetésből az is kiderült: az Alföldön szignifikánsan magasabb arányban választanák a hamvak szétszórását, míg a helyszíneket nézve folyót, erdőt és tengert jelöltek meg a legnagyobb arányban.

A temetés alatti zenén a többség, 65 százalék még nem gondolkodott el, különösen igaz ez a fiatalabb, Budapesten élő nőkre. Azok, akiknek volt elképzelésük, jellemzően - 18 százalékban - könnyűzenét választanának, de 9 százalékuk - főként a férfiak - klasszikus zenés temetést szeretnének, míg templomi zenét mindössze 6 százalék. Minden régióban a könnyűzene a legnépszerűbb, de a Dél-Dunántúlon és Észak-Alföldön magasabb arányban említették a klasszikus zenét is.

A megkérdezettek mintegy fele tudta megmondani, hogy kit választana a gyászbeszéd elmondására. Egyik családtagját, barátját, ismerősét 23 százalékuk választaná, míg ennél valamivel kevesebben, 18 százalék szeretné azt, ha pap vagy lelkész tartaná a beszédet - főként az idősebb korcsoport, az 50-65 évesek vélekednek így. Régiók szerint vizsgálva a Közép-Dunántúlon és Észak-Alföldön magasabb arányban szeretnék, hogy a pap vagy lelkész tartson beszédet, míg a dél-dunántúli régióban a legalacsonyabb az így vélekedők aránya.

A szertartáson megjelentek ruházatáról szintén körülbelül minden második válaszadó gondolkodott el, és ők a két végletet választották: 27 százalékuk maradna a hagyományos fekete ruháknál, 17 százalékuk viszont azt szeretné, ha a hozzátartozók, barátok, ismerősök színes ruhákban jönnének el. Fehér ruhás temetést 2 százalék választana, míg a megkérdezettek 4 százalékának lényegtelen a ruhák színe, szerintük jellemzően nem ez a fontos, hanem maga a tiszteletadás.

A hagyományos temetkezési formához a legtöbben tradicionális síremléket társítanának:

a túlnyomó többség, 5-ből csaknem 4 válaszadó klasszikus sírkövet szeretne magának, míg minden 10. inkább növényt ültettetne a sírjára. A kripta, vagy táblával ellátott pad, illetve szék nem volt jellemző a válaszok között.

A koporsóra rakott virágokon a budapestiek gondolkodtak el a legkevésbé, háromnegyedüknek ez nem jutott még eszébe, míg vidéken közel kétharmad ez az arány. Azok körében, akik tudtak válaszolni, a rózsa volt a legnépszerűbb, a 30-49 évesek 15 százaléka, míg az 50-65 évesek 21 százaléka választaná ezt a virágot.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×