Infostart.hu
eur:
367.05
usd:
334.4
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Nagy veszélyben vannak a magyar nők, még mindig

Magyarországon évente mintegy hétezer új emlőrákos beteggel kell számolni - mondta el a Szent Margit kórház osztályvezető főorvosa. Boér Katalin hozzátette: az elmúlt években a nők korábban fordulnak orvoshoz, így korábban felismerik a kóros elváltozást.

A magyarországi, évente körülbelül hétezer új emlőrákos betegszám tartalmazza azokat a nőket is, akiknél korai stádiumban, frissen diagnosztizálták a betegséget – emelte ki Boér Katalin, hozzátéve, hogy a páciensek alig tíz százalékánál diagnosztizálnak áttétet.

„Ez azt jelenti, hogy évente hétszáz új áttétes beteg lehet.

Ehhez hozzáadódnak azok, akiket korábban diagnosztizáltak és az évek során válnak áttétessé.”

A Szent Margit kórház osztályvezető főorvosa jelezte, az elmúlt két évtizedben megfigyelhető, hogy a nők korábban fordulnak orvoshoz, ezért sokkal több korai stádiumú emlőrákot diagnosztizálnak. Boér Katalin hozzátette, ebben a mammográfiás szűrővizsgálatok elterjedésének is fontos szerepe van.

„Sajnos még mindig jelentkeznek nők előrehaladott emlőrákkal.”

A mellrák továbbra is az idős kor, az úgynevezett posztmenopauza időszakának a betegsége, de fiatalkorban is előfordulhat – mondta a főorvos.

„Időben történő diagnosztizálás esetén akár százszázalékos gyógyulás is elérhető.”

Boér Katalin arra hívta fel a figyelmet, meg kell tanulni az emlők önvizsgálatát, rendszeresen meg kell tapintani, a tükörben meg kell nézni a mellek formáját, és részt kell venni a 45-65 év közöttiek magyarországi szűrőprogramjában.

„Az áttétes betegekre kevesebb figyelem irányul, pedig itt élnek közöttünk, ellátják a családjukat, nevelik a gyerekeiket, dolgoznak, miközben kezelésekre járnak és elviselik a terápiák esetleges mellékhatásait.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×