Hamarosan dönthet a kormány a dolgozni szándékozó nyugdíjasok munkavállalási lehetőségeinek megkönnyítéséről. A Magyar Idők úgy tudja, a lehetséges irányokban egyetértenek a szakszervezetek és a munkaadók. Az egyik legegyszerűbb eszköz a munkahelyvédelmi akció kibővítése lehetne. Jelenleg a nyugdíjkorhatárt el nem érő, 55 év feletti dolgozók után jelentős járulékkedvezményt vehetnek igénybe a vállalatok, így ennek kibővítése nem jelentene nagyobb adminisztrációs terhet.
Az érdekképviseletek egyebek mellett azt kifogásolják, hogy a 65 év feletti, öregségi ellátásban részesülőknek – amennyiben dolgoznának – ugyanazon közterheket kell megfizetniük, mint a főállású munkavállalóknak. Ezért cserébe minden, a nyugdíj mellett ledolgozott évvel fél százalékkal emelkedik az ellátás összege. A Nők 40 plusz programban részt vevők bérplafonjának eltörlését is támogatják a munkaadók, valamint a munkavállalói oldal egyaránt.
Az ellátásban részesülő 65 év alattiak jelenleg évente a mindenkori minimálbérnek, tehát idén 127 500 forintnak a 18-szorosát kereshetik meg egy év alatt. Ha az adóköteles keresetük meghaladja ezt az összeget, tehát az évi 2,295 millió forintot, havi átlagban pedig a bruttó 191 250 forintot, az érintettnek választania kell az ellátás és a munkaviszony között. Ez kockázatossá teszi a rendszert, és sokakat visszatart a munkavállalástól.
"Adózási eszközökkel ösztönözhetők a vállalkozások arra, hogy ellátottakat alkalmazzanak, ehhez nyújthat a kormány kedvezményt, ugyanakkor a munkaerőhiányra nem ez jelenti a megoldást" – mondta a Magyar Időknek Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte, szabályokon úgy érdemes finomítani, hogy az ne menjen az aktív korúak foglalkoztatottságának rovására - írta a Magyar Idők.