Infostart.hu
eur:
372.94
usd:
340.15
bux:
139735.81
2026. november 20. péntek Jolán
Döntött a Kúria, elindulhat a lavina

Döntött a Kúria, elindulhat a lavina

Nem lehet többé elkülönítve tanítani a roma gyerekeket - ezt mondta ki szerdai ítéletében a Kúria, döntésével - ritkaságképpen - azt is előírva, mit kell csinálni ehelyett. A kaposvári iskola szegregációs ügyének perét az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány 2013-ban indította el.

A Kúria precedens értékű ítéletet hozott a kaposvári szegregációs ügyben

– közölte Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány ügyvédje, hozzátéve, hogy ez 2008-ra vezethető vissza, az alapítvány ugyanis akkor perelte be először az önkormányzatot szegregáció miatt. Kegye Adél felidézte, hogy 2010-ben a Legfelsőbb Bíróság ugyan elmarasztaló ítéletet hozott, azonban arról nem rendelkezett, hogy mi legyen az iskola sorsa. 2013-ban az alapítvány újra perelt, akkor már egy, szakértő által készített deszegregációs terv végrehajtását kérték jogorvoslat címén.

„Most a Kúria egyetértett velünk, hogy

meg kell szüntetni az elkülönítést,

nem lehet több gyereket beiskolázni a szegregált iskolába, felmenő rendszerben meg fog szűnni.”

A Kúria a döntését elsősorban a szegregáció megszüntetésének nemzetközi kötelezettségével indokolta, ami összefüggésbe hozható azzal is, hogy az Európai Unió tavaly májusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az iskolai szegregáció miatt – vélekedett az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány ügyvédje.

„A roma gyerekek kétharmada tanul valamilyen elkülönített oktatásban. Több száz szegregált iskola létezik Magyarországon.”

A mostani döntéshez az áttörést a tavaly novemberi másodfokú ítélet hozta, ami megtiltotta a gyerekek további beiskolázását – hangsúlyozta Kegye Adél. Hozzátette, nagyon fontos, hogy a bíróság

arra is kötelezte az önkormányzatot, hogy egy deszegregációs programmal készítse fel a befogadóiskolákat

– tette hozzá az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány ügyvédje.

„A mai tárgyalás tétje az volt, hogy ezeket a deszegregációs folyamatokat le kell állítani vagy folytatni lehet.

Ez az első olyan magyar, sőt európai döntés, ami nemcsak deklarálja a szegregációt, hanem meg is mondja, hogy mit kell csinálni ilyen esetben.”

A mai döntés lavinát indíthat el, elképzelhető, hol más településen is ehhez, az egyetlen, valós megoldást hozó, jogi eszközhöz folyamodhatnak azok, akiknek elegük van az elkülönítésből – fogalmazott Kegye Adél.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szerbia ellen NL-pótvizsgázik a magyar labdarúgó-válogatott

Szerbia ellen NL-pótvizsgázik a magyar labdarúgó-válogatott

Azok után, hogy Észak-Írország ellen hazai pályán a héten „beragadt” a Rossi-csapat (1-1), rájátszásra kényszerül márciusban, a péntek déli sorsoláson derült ki, Dánia, Horvátország, Szerbia és Wales közül melyik csapaton kell átrágniuk magukat Szoboszlai Dominikéknak.

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×