Infostart.hu
eur:
373.85
usd:
340.08
bux:
138353.41
2026. november 20. péntek Jolán

Pácban a hallgatók: leértékelték az ELTE mesterdiplomáját

Nehéz helyzetbe került mintegy 70, Magyarországon végzett, klinikai pszichológusnak készülő norvég fiatal, és egyelőre nem látszik, hogyan fog megoldódni kálváriájuk - számolt be a Magyar Nemzet.

Olyan norvég fiatalok kerültek bajba, akik Budapesten, az ELTE PPK Klinikai és egészségpszichológia szakirányon szereztek tavaly mesterdiplomát - ismertette a Magyar Nemzet.A lap beszámolója szerint a diákok hazatértük után kellemetlen meglepetésben részesültek: Norvégiában időközben devalválódott a szóban forgó diploma.

A Norvég Egészségügyi Igazgatóság ugyanis külső jelzések nyomán 2016 tavaszán tájékoztatást kért, pontosan mire jogosítja fel az adott végzettség Magyarországon a hallgatókat, a kapott válaszok alapján pedig drasztikus lépésre szánták el magukat.

– Eredetileg a norvég hatóságok azt feltételezték, hogy az ELTE PPK Klinikai és egészségpszichológia szakirány elvégzése feljogosítja a diákokat arra, hogy Magyarországon klinikai pszichológusként praktizáljanak védett címmel. 2016 tavaszán azonban a magyar kormánytól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ez nincs így. Ennek következtében kénytelenek vagyunk a szóban forgó diplomásokat másképp, az eddigieknél szigorúbb szabályozásnak alávetni – tájékoztatta la Magyar Nemzetet Anne Farseth, az igazgatóság osztályvezetője.

A lap tudomása szerint a mostani változtatás lényege, hogy míg korábban a szóban forgó ELTE-diploma birtokában (bár a képzési különbségek áthidalása érdekében egy év kötelező gyakorlatot pluszban eddig is el kellett végezniük) megkapták az érintettek Norvégiában a működési engedélyt, tavaly óta viszont már nincs így.

A döntést az ELTE részéről értetlenség, a diákok részéről pedig jelentős felháborodás fogadta, de még a norvég szakmai berkeken belül is akadtak, akik az eljárást kritizálták.

Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×