Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP), Csepel polgármestere azután beszélt erről, hogy a munkacsoport hétfőn a BKV 2002 és 2006 közötti igazgatósági tagjai közül többet meghallgatott.

A meghívott tizenkét volt igazgatósági tag közül heten jelentek meg az ülésen.

Garadnai András arról beszélt, hogy az igazgatóság több mint nyolcvanszor foglalkozott a 4-es metróval 1997 és 2007 között, és semmiféle nyomás nem nehezedett rájuk a főváros részéről, minden döntésük szakmai volt, nem politikai. Ugyanakkor közölte azt is, hogy emlékezete szerint a főváros nyomására az ellenőrző mérnöki szerepet egy ideig a BKV felügyelőbizottsága látta el.

Elmondta továbbá, hogy az igazgatóságnak csak a tízmilliárd forintot elérő vagy az azt meghaladó, a 4-es metróhoz kapcsolódó tenderek esetében volt döntési kompetenciája. Ezen érték alatti szerződéseket a BKV menedzsmentje hagyta jóvá.

Derzsi András arról beszélt, hogy egy 2004-es vizsgálat szerint törvénytelenség nem történt, a többletköltségek műszakilag indokoltak voltak, ugyanakkor ezeknek az elszámolása és a döntési kompetenciák nem voltak rendben. Úgy emlékezett, hogy 2005 januárjától lépett életbe a fentebb említett tízmilliárdos értékhatár.

Szólt arról is, hogy az OLAF-jelentés egyik legfontosabb megállapítása lehet az, hogy a "mérnöki háttér a kezdetektől fogva összeférhetetlenül működött". A jelentés olyan szerződéseket sorol fel, amelyek szerint a mérnök nem a megbízónak dolgozott, hanem a kivitelező társaságok többségének. Ezt Derzsi András teljesen abszurdnak nevezte, és azt mondta: ha valaki bármifajta többletköltséget keres, akkor a struktúrában és a késésekben kell keresni. Közölte, a 2004-es vizsgálat után az igazgatóság kezdeményezte független ellenőrző mérnök kiválasztását.

Voszka Éva nemzetközi példákra hivatkozva arról beszélt, hogy az ilyen nagy beruházások kilencven százaléka jelentős mértékben túllépi a határidőket és a költségeket. A problémák jelentős része "magának a dolognak a természetéből" következik, és ez nem Magyarország-, nem Budapest-, valamint nem időspecifikus - mondta. Szerinte a bajok jelentős része a szervezeti felépítésből és a döntéshozatali rendből következett.

Borbély Lénárd újságírók előtt nagyon furcsa eljárásnak nevezte, hogy a főváros döntése nyomán bevezették a Garadnai András által említett tízmilliárd forintos értékhatárt, és azt mondta:

úgy tűnik, hogy Demszky Gábor korábbi szabad demokrata főpolgármester köréből vagy egyenesen tőle "érkezhetett ez a ukáz".

Az pedig nyilvánvaló szerinte, hogy egy olyan testület, mint a BKV felügyelő bizottság alkalmatlan ellenőrző mérnöki feladat ellátására.

A Fővárosi Közgyűlés február 22-én döntött - az OLAF-jelentéshez kapcsolódóan - a korrupciót vizsgáló munkacsoport létrehozásáról. A munkacsoport feladata annak kiderítése, hogy kik szerepelnek a metródossziéban, továbbá kik a felelősök és hová kerülhettek az eltűnt pénzek. Az öttagú testületnek a jelentést május 31-éig kell elkészítenie.