Infostart.hu
eur:
387.67
usd:
330.57
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Újabb kör az óraátállítás ügyében

Újabb kör az óraátállítás ügyében

Ismét szóba került az óraátállítás eltörlésének ügye az Országgyűlésben: miért hátrált ki a kormány az előterjesztés mögül?

Az erről szóló jobbikos javaslat egyik kezdeményezője a fejlesztési tárca államtitkárától kérdezte meg, hogy miért hátrált ki a kormány az előterjesztés mögül. Fónagy János ésszerűségi és gazdaságpolitikai érvekkel indokolta a lépést. Sigmond Árpád összefoglalója.

Még tavaly nyújtotta be a Jobbik az óraátállítás eltörlését célzó határozati javaslatát, amelynek értelmében nem a normál, hanem a Magyarországon több mint 35 éve alkalmazott nyári időszámítást tartanák egész évben, így míg nyáron Ausztriával, télen Romániával lenne Magyarország azonos időzónában. A Ház decemberben le is folytatta a tervezet általános vitáját, ekkor még a kormánypártok nem foglaltak egyértelműen állást a kérdésről, inkább a lehetőség viszgálatának fontosságát hangsúlyozták.

A jobbikos Kepli Lajos, a javaslat egyik előterjesztője azonban úgy véli, hogy azóta parkolópályán van tervezete, részletes vitáját meg sem kezdhette az illetékes bizottság, ezt tette szóvá a képviselő az Országgyűlés plenáris ülésén.

"Tudományos kutatások szerint egyébként nem csak a szív- és érrendszeri betegségek száma növekszik meg ebben az időszakban, mikor ez az óraátállítási időszak van tavasszal, illetve ősszel, hanem a közlekedési és a munkahelyi balesetek száma is növekszik és gyakoribb az óraátállítást követő napokban."

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában aláhúzta, hogy a kormány az ésszerűség és az alapvető gazdaságpolitikai érdekek miatt nem támogatja a javaslatot.

"Energetikai szempontból az óraátállítással Magyarországon mintegy 100-120 ezer megawattóra villamosenergiát takarítunk meg, ami egy közepes magyar város, mintegy 30-40 ezer háztartás éves szükségletének felel meg."

Emellett az óraátállítás megszüntetése jelentős hatást gyakorolna a közösségi közlekedésre, mivel nehézségeket okozna a vasúti, a közúti és légi járatok menetrendjében – tette hozzá Fónagy János.

Az ellenzéki képviselő nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen, 108 igennel 27 nem és egy tartózkodás ellenében.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×