eur:
408.88
usd:
374.25
bux:
74343.85
2024. november 6. szerda Lénárd
Újabb kör az óraátállítás ügyében

Újabb kör az óraátállítás ügyében

Ismét szóba került az óraátállítás eltörlésének ügye az Országgyűlésben: miért hátrált ki a kormány az előterjesztés mögül?

Az erről szóló jobbikos javaslat egyik kezdeményezője a fejlesztési tárca államtitkárától kérdezte meg, hogy miért hátrált ki a kormány az előterjesztés mögül. Fónagy János ésszerűségi és gazdaságpolitikai érvekkel indokolta a lépést. Sigmond Árpád összefoglalója.

Még tavaly nyújtotta be a Jobbik az óraátállítás eltörlését célzó határozati javaslatát, amelynek értelmében nem a normál, hanem a Magyarországon több mint 35 éve alkalmazott nyári időszámítást tartanák egész évben, így míg nyáron Ausztriával, télen Romániával lenne Magyarország azonos időzónában. A Ház decemberben le is folytatta a tervezet általános vitáját, ekkor még a kormánypártok nem foglaltak egyértelműen állást a kérdésről, inkább a lehetőség viszgálatának fontosságát hangsúlyozták.

A jobbikos Kepli Lajos, a javaslat egyik előterjesztője azonban úgy véli, hogy azóta parkolópályán van tervezete, részletes vitáját meg sem kezdhette az illetékes bizottság, ezt tette szóvá a képviselő az Országgyűlés plenáris ülésén.

"Tudományos kutatások szerint egyébként nem csak a szív- és érrendszeri betegségek száma növekszik meg ebben az időszakban, mikor ez az óraátállítási időszak van tavasszal, illetve ősszel, hanem a közlekedési és a munkahelyi balesetek száma is növekszik és gyakoribb az óraátállítást követő napokban."

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában aláhúzta, hogy a kormány az ésszerűség és az alapvető gazdaságpolitikai érdekek miatt nem támogatja a javaslatot.

"Energetikai szempontból az óraátállítással Magyarországon mintegy 100-120 ezer megawattóra villamosenergiát takarítunk meg, ami egy közepes magyar város, mintegy 30-40 ezer háztartás éves szükségletének felel meg."

Emellett az óraátállítás megszüntetése jelentős hatást gyakorolna a közösségi közlekedésre, mivel nehézségeket okozna a vasúti, a közúti és légi járatok menetrendjében – tette hozzá Fónagy János.

Az ellenzéki képviselő nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen, 108 igennel 27 nem és egy tartózkodás ellenében.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: megérkeztek az első eredmények, hamarosan az egyik sorsfordító csatatér is eldőlhet

Amerikai elnökválasztás 2024: megérkeztek az első eredmények, hamarosan az egyik sorsfordító csatatér is eldőlhet

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×