eur:
409.4
usd:
375.88
bux:
74495.66
2024. november 5. kedd Imre

Tarlós: a 4-es metró elhibázott beruházás volt

Elhibázott beruházásnak nevezte Tarlós István főpolgármester a 4-es metró beruházást, amely hibás, kedvezőtlen szerződésekre épült.

Az Országgyűlés gazdasági bizottságának hétfői ülésén, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) beruházásról készült elmarasztaló jelentéséről szóló meghallgatásán a főpolgármester kiemelte: a tartalmilag kedvezőtlen szerződések miatt korábban a BKV és a számvevőszék is tett feljelentéseket.

A beruházásnak négy vagy öt módosítása volt, ezekben szabott határidők közül egyet sem tartottak be.

Az OLAF-jelentésben szereplő valamennyi, az unió által különösen kifogásolt nagy közbeszerzési szerződést - példaként az Alstom-, a Bamco-, a Siemens-szerződést említette - a 2006-os választások előtt bonyolították, a 36 legsúlyosabb OLAF-észrevétel esik erre az időszakra

- mondta. A jelentésben a 2010 utáni időszakról egy észrevétel van, pedig 2015-ig vizsgálták az eseményeket - hangsúlyozta. Hozzátette: 2010 előtt egyetlen metrószerződést sem látott a fővárosi közgyűlés, azokat nem vitték közgyűlés elé.

Az ügyben az elmúlt hetekben elhangzott állításokkal kapcsolatban kiemelte: valótlan állítás volt, hogy 2011 januárban a beruházás 373 milliárdos költsége, mert az nem tartalmazta a kötelező kötelezettségvállalásokat - M1-M7 közös bevezető, parkolók - mintegy 15 milliárd forint értékben. A többletköltségek a 2004-2009 között szerződések nem teljesítéséből származtak, azokat a közgyűlés jóváhagyta. A teljes bekerülési költség 406 milliárd forint lett - mondta.

A főpolgármester közölte:

a jogi felelősség tekintetében senkit nem kíván megnevezni vagy támadni.

Kérdésre elmondta: a főváros vizsgálóbizottsága folyamatosan dolgozik, ezt az anyagot felajánlotta a gazdasági bizottságnak.

Tarlós István a teljes korábbi fejlesztési stratégiát elhibázottnak nevezte, és rámutatott: az elmúlt 6 év alatt több nagyberuházás történt Budapesten, mint amennyi az előtte lévő 10-15 évben.

Az ülésen Szakács László MSZP-s képviselő vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte minden OLAF-jelentést érintő üggyel kapcsolatban, ahol az európai uniós források elköltéséről van szó. Bánki Erik, a bizottság fideszes elnöke ezzel kapcsolatban kifejtette: olyan ügyekben, ahol egyéb vizsgálat van, ott nincs lehetőség bizottság felállítására, csak meghallgatásra.

Hollik István (KDNP) arra kérdezett rá, hogy csökkenthető-e az 59 milliárd forint, amit vissza kell fizetni. Tarlós István elmondta: nem biztos, hogy ennyit kell visszafizetni, és mindent megtesznek, hogy le lehessen faragni ebből, minden forintért harcolni fognak.

Volner János, a Jobbik az érdemi elszámoltatást hiányolta, mivel százegynéhány milliárd forintot "bizonyítottan elloptak" a beruházásból a balliberális kormányok idején. Hadházy Sándor, fideszes képviselő szerint az elszámoltatás nem a bizottságra tartozik, hanem a nyomozó hatóságokra.

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője szerint elfogadhatatlan, hogy ilyen mértékű lopások, korrupciós ügyek előfordulhatnak. Szerinte az ügy tanulsága, hogy hiányos az uniós pénzek felhasználásánka ellenőrzése. Arra kérdezett rá, hogy mit tesznek, hogy a 3-as metró felújításán ne fordulhasson elő ilyen.

Tarlós István azt felelte: 2010-óta nem volt korrupciós botrány Budapesten, ami nem véletlen. Már 2011-ben több feljelentést tettek, az Alston-ügyben már van gyanúsított.

A 3-as metró felújítására megjelent az új tenderkiírás - jelezte.

Bánki Erik kifejtette: az elkövetett jogsértések miatt súlyos többletköltségek keletkeztek, a jelentés szerint 67,5 milliárd forint értékben. Megköszönte a közgyűlés munkáját, amivel ezt már 30 milliárd forinttal csökkentette.

A testület egyhangúan támogatta a jövedéki adóról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vételét, és elutasította a 24 órás autópálya-matrica bevezetéséről szóló javaslat tárgysorozatba vételét.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×