eur:
402.94
usd:
348.84
bux:
95317.22
2025. június 14. szombat Vazul
Megdöbbentő változás a hálapénz megítélésében

Megdöbbentő változás a hálapénz megítélésében

Az orvosok többsége hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni - derült ki a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Rezasz) megbízásából készült felmérésből. Jelentősen nőtt a hálapénzt elutasító orvosok aránya.

Dénes Tamás, a Reszasz elnöke a felmérés eredményeit ismertető sajtótájékoztatón azt mondta, ez egy fontos üzenet a politikának és a döntéshozóknak:

meg kell szüntetni a hálapénzrendszert.

A szakszervezet úgy véli, a hálapénz megszüntetésére a tisztességes alapbér, a megfelelő minőségű és mennyiségű orvosi munka honorálása, a saját orvosválasztás lehetősége és a magán és az állami ellátás tiszta együttműködése lehetne a keretrendszer.

Kun Eszter, a Szinapszis Kft. kutatási igazgatója elmondta, az orvosok körében végzett reprezentatív felmérésből kiderült, hogy az orvosok 96 százaléka határozottan a hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni.

Hozzátette, a hálapénzt elutasítók aránya szignifikánsan nőtt a három évvel ezelőtti felmérés adataihoz képest, akkor a megkérdezettek 19 százalék, a mostani felmérésben pedig már

33 százalékra nőtt azok aránya, akik elutasítják a paraszolvenciát.

A rezidensek is igen magas arányban, 56 százalékban teljes mértékben elutasítják a hálapénzt, és az orvosok 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elutasítja, de a jelenlegi rendszerben szükségesnek tartja. A megkérdezett orvosok 5 százaléka morálisan elfogadhatónak, egy százalék pedig természetesnek tartja a hálapénzt - ismertette.

Arra a kérdésre, hogy miért adnak az emberek hálapénzt, a válaszoló orvosok 32 százaléka gondolja azt, hogy azért, mert anélkül nem részesülnének a betegek megfelelő ellátásban. Míg a 2013-as hasonló témájú kutatásnál még minden harmadik orvos gondolta úgy, hogy a hálapénz ténylegesen a hála kifejezése, mára ez gyökeresen megváltozott, a mostani felmérésben mindössze 17 százalékuk szerint fejezi ki az önkéntes adomány a hálát.

A kutatási igazgató szerint a válaszokból kitűnik, hogy ugyan a tavaly elindult béremelés jól érzékelhető, a megkérdezettek többsége (74 százaléka) a jelenlegi alapbérre sem tudják jövőbeni terveiket alapozni.

Ugyanakkor a megkérdezettek 60 százaléka vélte úgy, hogy csupán a béremeléssel nem iktatható ki a hálapénz a rendszerből, más eszköz is kell ennek megszüntetésére.

Dénes Tamás megjegyezte, fontosak a 2016-ban elindult béremelések, mert míg a 2013-as felméréskor az átlagos orvosi nettó alapbér 194 ezer forint volt, addig mára ez 260 ezer forint lett.

Arra a kérdésre, hogy milyen eszközök oldhatják meg a hálapénz problémáját, a válaszadók 85 százaléka mondta azt, hogy a megoldás a béremelés, 52 százalékuk az ellátási "alapcsomagtól" eltérő "extra" szolgáltatások hivatalos megvásárlásával, míg 17 százalékuk a hálapénz-bevétel hivatalossá tételével oldaná meg a kérdést.

A válaszokból kitűnik az is, hogy a 2013-as felméréshez képest csökkent a betegektől kapott hálapénz aránya, ugyanakkor a megkérdezettek 60 százaléka ért egyet a saját orvos választás ellentételezésének lehetőségével.

Dénes Tamás ehhez hozzátette: világszerte elfogadott dolog, hogy a szabad orvosválasztás az extra szolgáltatások közé tartozik, amiért fizetni kell. Ennek a rendszernek része lenne az is, hogy nyilvánosak legyenek az orvosi munkához köthető minőségi mutatók.

A Reszasz elnöke összegezve azt mondta, a kérdés eldőlt, a hálapénzt fel kell számolni, amihez a keretrendszert a szervezet szeretné kidolgozni. Ennek alapja lehet a tisztességes orvosi alapbér, a saját orvosválasztás lehetősége, az állami és a magán ellátás "tiszta" együttműködése, az orvosképzés és oktatás megbecsülése, valamint a jogi szabályozás.

Dénes Tamás szerint még mindig jogbizonytalanság van az utólag elfogadott hálapénz jogi megítélése körül, és továbbra sincs egyértelmű álláspont erre vonatkozóan.

Dénes Tamás, a szakszervezet elnöke március 2-án, csütörtökön 18 órától az InfoRádió Aréna című műsorának lesz vendége. 

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Megrázó beszámoló Székelyföldről: semmi sem maradt, csak a sírás az út szélén

A 1353-as adományvonal hívásával vasárnap éjfélig lehet csatlakozni a székelyföldi árvízkárosultak megsegítéséhez. Az Ökumenikus Segélyszervezet a segélyprogram újabb elemeként 8 és 12 év közötti, háromszéki gyermekeket táboroztat majd július végén Magyarországon. A szervezet székelyföldi segélyprogramjának vezetője jelenleg is Háromszéken van. Révfalvi Dorottya szerint a gyerekek komoly traumákat szenvedtek el.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.16. hétfő, 18:00
Ugrósdy Márton
a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára
Robbanásszerűen nő az új befektetési őrület - De tényleg lehet jövője?

Robbanásszerűen nő az új befektetési őrület - De tényleg lehet jövője?

Míg a hagyományos bankok még mindig csak megérteni próbálják a blokklánc-technológiát, addig a tokenizált értékpapírok piaca már 5,6 milliárd dolláros, de becslések szerint 2030-ra akár 30 000 milliárd dollárra is rúghat. Semmi kétség, a globalizált pénzpiacokra nemcsak technológiai innovációt, hanem szabályozási kihívásokat is hoznak magukkal a tokenizált értékpapírok. Az ok-okozati összefüggések visszafejtésével kezdődik annak a megértése, hogy mi is történik valójában, és hogyan reagálnak a fejleményekre a Wall Street-i óriások.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×