eur:
411.22
usd:
392.51
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Új átkelőket nyitnak a magyar-román határon

Tíz új határátkelőt nyitnak meg alkalomszerűen a hétvégétől a magyar-román határszakaszon - közölte az MTI-vel a román külügyminisztérium sajtóosztálya.

Előzőleg a Szatmár.ro portál és a Krónika napilap - a határrendészettől, illetve határ menti települések polgármestereitől - az alkalmi határnyitások előkészületeiről értesült.

A román külügyi tárca közölte, olyan határátkelőkről van szó, amelyekhez az Európai Unió forrásait felhasználva, a határ menti együttműködési program keretében épültek meg az utak 2007 és 2013 között. Az a cél, hogy - az országúti kapcsolatokról 2014 júliusában Bukarestben megkötött román-magyar kormányközi egyezménynek megfelelően - minél jobban kihasználják ezeket a határátkelőket mindaddig, amíg Románia is csatlakozik a határ szabad átjárását biztosító schengeni övezethez. Románia csatlakozása után ezek az átkelőhelyek állandóan nyitva tartanak majd.

A tíz határátkelőt a február 18-19-i hétvégétől kezdődően nyitják meg alkalomszerűen, és a hatóságok a helyi igények és az átlépők számának függvényében vizsgálják további nyitvatartásuk lehetőségeit.

Az intézkedések a Csanádpalota-Nagylak (Nadlac), a Zajta-Nagypeleske (Peles), a Garbolc-Szárazberek (Bercu), az Ömböly-Károlypuszta (Horea), a Dombegyház-Kisvarjaspuszta (Variasu Mic), az Elek-Ottlaka (Graniceri), a Körösnagyharsány-Körösszeg (Cheresig), a Dénesmajor-Feketegyarmat (Iarmata Neagra), a Pocsaj-Biharfélegyháza (Rosiori), valamint a Bagamér-Érkenéz (Voivozi) határátkelőhelyekre vonatkoznak.

A Szatmár.ro portál szerint Romániának azért vált sürgőssé a határnyitás, mert a határ menti útépítések finanszírozója az év elején arról tájékoztatta a bukaresti kormányt: előfordulhat, hogy vissza kell fizetni a támogatást, mert az utakat nem használják rendeltetésük szerint.

Az utakat annak reményében építették meg, hogy Románia már 2011-től csatlakozik a schengeni övezethez. Noha Románia szerint a csatlakozás valamennyi feltételét teljesítették, egyes tagállamok ellenkezése miatt az ország még nem része a schengeni térségnek.

A Szatmár megyei Szárazberek és Nagypeleske is közigazgatásilag Lázári (Lazuri) községhez tartozik. Lengyel István, a község polgármestere a Krónikának elmondta, hogy a román oldalon egyelőre mobil egységekkel oldják meg az átlépők ellenőrzését, a későbbiekben azonban konténerirodát visznek a határra, és ezért kivezetik oda az áramot. A polgármester hozzátette: a környék lakói évek óta várják a határnyitást, hiszen az a térségnek gazdasági és idegenforgalmi fellendülést hozhat.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×