eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 28. szombat Vencel

Kevesebb a kátyú a budapesti utakon - lapszemle

Harmadannyi kátyút kellett betömni Budapest útjain 2016-ban, mint egy évtizeddel korábban, de ez a szám így is elérte a 34 ezret – értesült a Magyar Idők. A Magyar Nemzet arról ír, hogy a Magyar Postán keresztül még karácsony előtt rendelt csomagok egy része még mindig nem érte el a címzetteket. A Magyar Idők arról ír, hogy feszült helyzetet okoz több áruházláncnál a minimálbérek januári emelése.

A Magyar Idők cikke szerint harmadannyi kátyút kellett betömni Budapest útjain 2016-ban, mint egy évtizeddel korábban, de ez a szám így is elérte a 34 ezret. A lap szerint ez főként azzal magyarázható, hogy a fővárosban egyre több utat újítanak fel teljes egészében.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy a Magyar Postán keresztül még karácsony előtt rendelt csomagok egy része még mindig nem érte el a címzetteket. A lap szerint a posta ugyan kedvezőbb áron tud szállítani, mint a legtöbb versenytársa, de a kézbesítő cég, és így az ügyfelek sem tudják napi szinten nyomon követni a feladott csomagokat – ez a rendszer a versenytársainál már működik.

A Világgazdaság írásából kiderül: a karácsonyi időszakban közel kétszer annyian vettek fel személyi hitelt, mint egy évvel korábban. A szakemberek szerint ez azt mutatja: ismét megindult a karácsonyi vásárlások hitelből finanszírozása. A lap áttekintette néhány pénzintézet ajánlatait, és az ünnepi időszaki hitelezési eredményeit.

A Magyar Idők arról ír, hogy feszült helyzetet okoz több áruházláncnál a minimálbérek januári emelése. A minimálbérnél magasabb fizetéssel rendelkezők jövedelmét több helyen nem rendezik azzal az indokkal, hogy arra nincs fedezet. Van olyan áruházlánc is, ahol áremeléseket terveznek. A lap szerint a kisebb, néhány főt foglalkoztató vállalkozások egy részénél előfordulhat, hogy az olcsóbb, részmunkaidős foglalkoztatás felé mozdulnak el, de van olyan áruházlánc is, ahol a mozgóbér bevezetése is a lehetőségek között szerepel.

A Magyar Nemzet cikke szerint a második félévben egy sor ügyintézésnél várhatóan már nem lesz szüksége lakcímkártyára annak, akinek új típusú személyi igazolványa, azaz e-kártyája van. A lakcímkártya elhagyásához ugyanakkor arra is szükség van, hogy a fogadó fél, vagyis az adott hivatal vagy piaci szolgáltató rendelkezzen olyan kártyaolvasóval, amellyel kinyerhetőek az adatok. A Belügyminisztérium közlése szerint az okmányirodák és a kormányablakok mindegyikét felszerelték már okmányolvasóval, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelenleg 450 ilyen eszközt használ, az egészségügy pedig a jelenlegi 300 mellé kilencvenezer ilyen eszközt szerez be a közeljövőben.

Gazdasági lapszemle

A Portfolio összeállításából kiderül: tavaly decemberben rendkívül nagy összegű, 541 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt ki a magyar állam a nyertes pályázóknak, amivel a gazdasági portál adatbázisa szerint messze megdőlt minden eddigi rekord. Az elképesztő év végi hajrát jól jellemzi, hogy december 27-től szilveszterig 107 milliárd forintos volt a kifizetés. A Miniszterelnökség szerint hat területen 100 százalék felett teljesültek az éves kifizetési célok.

A Napi.hu írásából kiderül: a Dunaújvárosi Egyetem kínai állampolgárságú hallgatók toborzására írt ki nyílt közbeszerzést, amelyben fontos megszorítás az, hogy a hallgatóknak a Kínai Népköztársaság területéréről kell érkezniük.

A Pénzcentrum.hu cikke szerint európai uniós viszonylatban a sereghajtók közé kerültek a magyar nyugdíjak az összeg és a vásárlóerő alapján. A luxemburgi és az osztrák nyugdíjminimum is több százezer forintra rúg. Előbbi 531, utóbbi 251 ezer forintnak megfelelő összeg. Vásárlóerő tekintetében ugyanakkor a környező országok jelentős része, Románia, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia is Magyarország mögött van.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Körvonalazódott, milyen irányba kormányozná az uniót Ursula von der Leyen

Körvonalazódott, milyen irányba kormányozná az uniót Ursula von der Leyen

Lassanként teljesen fokozatra kapcsol az Európai Bizottságban a munka a hosszú nyári szünidő után, és már az egyes biztosoknak adandó portfoliók is ismeretesek. Ez persze még nem végleges – az EP-nek még meg kell hallgatnia a jelölteket, ami miatt lehetnek változások. A személyi kombinációk latolgatása közben azonban kevesebb figyelmet kaptak a volt-leendő bizottsági elnök, Ursula von der Leyen politikai irányelvei, pedig már nyár elején megjelentek. Ezek jelzik, hogy mely területek lesznek fontosak, és ez azt is befolyásolja, hogy ki milyen feladatot kap a Bizottság tagjai közül. Néhány új biztosi funkciót is meghirdetett von der Leyen, amelyek jelzésértékűek a prioritásairól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×