A következő években a magyar gazdaság előtt álló legfőbb cél a hatékonyság és a termelékenység növelése, a versenyképesség erősítése - mutatott rá Varga Mihály, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) 30 éves jubileumi gálaünnepségén Budapesten.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: Magyarország versenyképességének javításához hatékonyabban kell felhasználni a meglévő munkaerőt és a tőkét. A magyar gazdasági élet valamennyi szereplője érdekelt abban, hogy továbbra is kiszámítható és a növekedést támogató környezetben folytathassa munkáját - hangsúlyozta a politikus, aki a JVSZ társelnöki tisztét is betölti.

Varga Mihály azt mondta: a magyar gazdaság átalakítása sikeres és eredményes volt, a nagy hitelminősítő intézetek, így a Fitch és az S&P is felminősítette az országot, megerősítve, hogy olyan makrogazdasági pályán van Magyarország, amely vonzó lehetőségeket nyújt a befektetők számára.

Kiemelte: a kormány változatlanul elkötelezett az államháztartás stabilitásának fenntartásában, hiszen hosszú távon így biztosítható az ország versenyképessége, az, hogy felzárkózzunk az Európai Unió fejlettebb államaihoz.

Ennek érdekében a kormány folytatja a beruházásokat ösztönző és a növekedést támogató gazdaságpolitikáját, valamint kiemelt hangsúlyt helyez az innováció-vezérelt technológiákat alkalmazó ipari termelés további térnyerésének elősegítésére.

Varga Mihály azt mondta: paradigma-váltás előtt áll az ország, a 4,9 százalékos munkanélküliségi ráta azt is jelenti, hogy komoly munkaerőhiány jelentkezik néhány ágazatban, és át kell gondolni, hogy a szakképzést, a felnőttképzést mely területeken kell erősíteni, mert ehhez nem minden ágazatban van meg a megfelelő kapacitás.

A tárcavezető rámutatott: a következő évek arról fognak szólni Közép-Európában, de Európa többi országában is, hogy a meglévő kapacitásokkal és munkaerővel, ezek jobb kihasználásával, a hozzáadott értéklánc növelésével hogyan lehet a gazdaság teljesítményét, versenyképességét növelni.

Ez teremti meg annak az esélyét, hogy Magyarország azon a növekedési pályán maradjon, amelyre az elmúlt években ráállt. Ez teremti meg annak az esélyét, hogy a vállalatok, amelyeket a JVSZ képvisel, nyereségesek legyenek, és Magyarország közelebb kerüljön ahhoz az "áhított célhoz", hogy a magyarok is olyan életszínvonalon éljenek, mint ahogy a nyugatabbra élő országokban élnek az emberek - mondta Varga Mihály.

Ebben a munkában a kormány továbbra is számít a a Joint Venture Szövetségre, a JVSZ is számíthat a kormányra - emelte ki a nemzetgazdasági miniszter.

Tálos Péter, a JVSZ elnöke elmondta: a klasszikus joint venture, a vegyes vállalat mint kategória már elvesztette jelentőségét, teljesen indifferenssé vált egy-egy vállalkozás tulajdonosi szerkezete a tulajdonosok illetősége szempontjából.

"Erre a változásra reagálva szövetségünk megnyitotta kapuit minden, Magyarországon tevékenykedő vállalat, vállalkozás számára, aminek eredményeképpen mára büszkén mondhatom, hogy tagjaink között egyaránt találhatók egészen kicsi vállalkozások és hatalmas vállalatok tisztán külföldi vagy teljesen magyar tulajdonosi háttérrel, a magyar gazdaság szinte minden szegmenséből" - emelte ki a JVSZ elnöke.

Rámutatott: napjainkra valódi üzleti szövetség lett a JVSZ, eközben sikerrel őrizte meg a hazai érdekképviselettel foglalkozó szövetségek, kamarák közt a szerepét, a mintegy 200 tagvállalatának 11 ezer milliárd forintos éves árbevétel-összege és az általuk alkalmazott közel százezer ember impozáns, magukért beszélő számok. A folytonosság és a folyamatos megújulás végigkísérte az elmúlt harminc esztendőt, a feladatok, a szövetség által képviselt vállalkozások köre ugyan alapvetően megváltozott, de a név továbbra is ugyanaz maradt, Joint Venture Szövetség, ami a folyamatosságot jelképezi - hangsúlyozta Tálos Péter.