A népszavazást november 16-án rendezték meg, a választásra jogosultak száma 8 059 039 volt. A népszavazáson megjelent 3 968 668 választópolgár (a jogosultak 49,24 százaléka). A kérdésre érvényesen szavazott a megjelent választópolgárok 98,75 százaléka (3 919 114 választó), érvénytelenül pedig 1,13 százaléka (44 961 választó).

Igennel szavazott a feltett kérdésre az érvényesen szavazó választópolgárok 85,33 százaléka (3 344 131), nemmel pedig az érvényesen szavazó választópolgárok 14,67 százaléka (574 983). Az összes választásra jogosult 41,50 százaléka adott igen választ, és 7,13 százaléka szavazott nemmel. Az akkor hatályos alkotmány szerint a népszavazás akkor volt eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint a fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, így a NATO-csatlakozásról rendezett népszavazás eredményes volt, mivel igen választ adott az összes jogosult 41,50 százaléka.

A következő népszavazást az ország európai uniós csatlakozásáról rendezték. Rendhagyó módon maga az alkotmány rendelte el - egy 2002-es alkotmánymódosítással -, hogy ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról. Az alkotmány mondta ki azt is, hogy a népszavazás időpontja 2003. április 12., a népszavazásra bocsátandó kérdés pedig az, hogy: "Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?"

A csatlakozásról szóló népszavazáson a választói névjegyzékben 8 042 272-en szerepeltek. A választásra jogosultak 45,62 százaléka (3 669 252 választópolgár) meg is jelent az urnáknál. A kérdésre érvényesen szavazott a megjelent választópolgárok 99,44 százaléka (3 648 717 választó), érvénytelenül pedig a megjelent választópolgárok 0,49 százaléka (17 998).

Igennel szavazott a feltett kérdésre az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76 százaléka (3 056 027 választó), nemmel pedig az érvényesen szavazók 16,24 százaléka (592 690 választó). Az akkori alkotmány szerint az ügydöntő országos népszavazás akkor volt eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Így - mivel a feltett kérdésre az összes választójogosult 38,0 százaléka igennel szavazott - a népszavazás eredményes volt.

2004. december 5-én két kérdésben is országos népszavazást tartottak Magyarországon: a kórházak privatizációjáról és a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról. Az Országgyűlés május 17-én rendelte el az egészségügyi privatizációról szóló népszavazást, amelyet a Munkáspárt, a Baloldali Front - Munkás Ifjúsági Szövetség és a Társadalmi Demokráciáért Mozgalom kezdeményezett, miután a szervezők 30-40 ezer aláírással többet gyűjtöttek össze, mint az országos népszavazás elrendeléséhez szükséges 200 ezer aláírás. A népszavazásra feltett kérdés úgy szólt: "Egyetért-e ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?"

Az Országgyűlés szeptember 13-án döntött a kettős állampolgárság ügyében tartandó népszavazás kiírásáról. A referendumot a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) kezdeményezte, és négy hónap alatt 348 ezer aláírást gyűjtött össze, amelyből 274-278 ezer volt érvényes. A népszavazási kérdés úgy szólt: "Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. paragrafus szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"

A 2004. december 5-ei voksoláson 8 048 739 választópolgár volt jogosult szavazni, ebből 3 017 739 (a jogosultak 37,49 százaléka) ment el szavazni. A kórházprivatizációs kérdésre érvényesen szavazott az érvényes szavazólapot leadott választópolgárok 98,22 százaléka (2 957 320 választó), érvénytelenül pedig 53 697 választó (1,78 százalék). Igennel szavazott a feltett kérdésre az érvényesen szavazó választópolgárok 65,01 százaléka (1 922 680), nemmel pedig az érvényesen szavazó választópolgárok 34,99 százaléka (1 034 640). A népszavazás eredménytelen volt, mert az összes választójogosult mindössze 23,89 százaléka szavazott igennel, és továbbra is az a szabály volt életben, hogy az eredményesség feltétele, hogy az érvényesen szavazó választópolgárok több mint a fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adjon.

A kettős állampolgárságról szóló kérdésre érvényesen szavazott az érvényes szavazólapot leadott választópolgárok 97,97 százaléka (2 949 849 választó), érvénytelenül pedig 61 168 választó (2,03 százalék). Igennel szavazott a feltett kérdésre az érvényesen szavazó választópolgárok 51,57 százaléka (1 521 271), nemmel pedig az érvényesen szavazó választópolgárok 48,43 százaléka (1 428 578). Ez a népszavazás is eredménytelen volt, mert igen választ mindössze az összes választójogosult 18,90 százaléka adott le.

2008. március 9-én három, a Fidesz által kezdeményezett népszavazás ügyében járultak a választók az urnákhoz. A Fidesz 2006. októberében kezdeményezte a népszavazást eredetileg hét kérdésben. A jogorvoslatok lezárultát követően végül három kérdésben kezdtek aláírásokat gyűjteni, és az összegyűjtött aláírások száma kérdésenként megközelítette a 330 ezret, a vizitdíj kérdésében legkevesebb 254.425, a tandíj kérdésében legalább 254.759, míg a kórházi napidíj minimum 252.852 hiteles aláírás gyűlt össze. A referendum kiírásához legalább 200 ezer hiteles aláírásra volt szükség.

Az Országgyűlés 2007. december 17-ei határozatában rendelte el a népszavazást, ahol három kérdés szerepelt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?", "Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?", "Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?"

A 2008. március 9-i népszavazáson 8 040 125-en voltak választásra jogosultak, ebből 4 061 015-en mentek el szavazni (a választópolgárok 50,51 százaléka).

A kórházi napidíj ügyében leadott szavazólapok száma 4 059 185 volt, érvényesen szavazott a szavazólapot leadott választópolgárok 99,21 százaléka (4 026 917 választó), érvénytelenül pedig 32 268 választó (0,79 százalék). Igennel szavazott a kérdésre az érvényesen voksolók 84,08 százaléka (3 385 981 választó), nemmel pedig 15,92 százalékuk (640 936). A népszavazás eredményes volt, mivel igennel szavazott az összes választójogosult 42,11 százaléka.

A vizitdíj ügyében leadott szavazólapok száma 4 059 201 volt, érvényesen szavazott a szavazólapot leadott választópolgárok 99,27 százaléka (4 029 596 választó), érvénytelenül pedig 29 605 választó (0,73 százalék). Igennel szavazott az érvényesen szavazó választópolgárok 82,42 százaléka (3 321 313 választó), nemmel pedig az érvényesen szavazó választópolgárok 17,58 százaléka (708 283). A népszavazás eredményes volt, mivel igennel szavazott az összes választójogosult 41,31 százaléka.

A tandíj ügyében leadott szavazólapok száma 4 059 121 volt, érvényesen szavazott a szavazólapot leadott választópolgárok 99,17 százaléka (4 025 258 választó), érvénytelenül pedig 33 863 szavazó (0,83 százalék). Igennel szavazott az érvényesen szavazó választópolgárok 82,22 százaléka (3 309 616 választó), nemmel pedig az érvényesen szavazó választópolgárok 17,78 százaléka (715 642). A népszavazás eredményes volt, mivel igennel szavazott az összes választójogosult 41,16 százaléka.