A tájékoztatás szerint a törvényjavaslatok értelmében a kormány lezárja a földárverési eljárásokat, de a Földet a gazdáknak programon belül a 3 hektár alatti földek értékesítése és a haszonbérbe adások tovább folytatódnak. "A földárverésekből az államnak mintegy 270 milliárd forint bevétele származik, amelyet a kormány a baloldal által felhalmozott államadósság csökkentésére fordít" - áll a közleményben, amely szerint a magyar államadósság a balliberális kormányzás alatt a GDP 53 százalékról 82 százalékra nőtt. A tárca kiemeli: "a polgári kormányzás óta az államadósság csökkenő pályán van, a devizaadóság aránya 52 százalékról 30 százalék közelébe csökkent, és cél, hogy az államadósság 2019-re 70 százalék süllyedjen".
A minisztérium hangsúlyozza: a Földet a gazdáknak program szorosan hozzájárult ahhoz a kormányzati célhoz, hogy a családi, kis és középbirtokok aránya jelentősen nőjön a nagybirtokokkal szemben, a korábbi 50-50 százalékról 80-20 százalékra.
A program garantálja, hogy a magyar föld a helyben lakó magyar földműveseké legyen, külföldi spekulánsok ne juthassanak földhöz. A Földet a gazdáknak program keretében tartott nyilvános árverések útján minden harmadik magyar gazda - mintegy 30 ezer földműves - juthat piaci áron földtulajdonhoz, köztük több mint 1200 fiatal gazdálkodó. A 290 ezer hektár meghirdetett földterület mintegy 70 százaléka így talál gazdára, a nem értékesített földek az állam tulajdonában maradnak.
Az árverési vevők 99 százaléka 150 hektár alatti területre licitált sikeresen, ez több mint 8600 földterületet érint, a vevők 65 százaléka 50 hektár alatt, 50 százaléka 20 hektár alatti földtulajdonra licitált, és mindössze 9 százalék az, aki több, mint 100 hektár feletti földtulajdont szerezhet.
A gazdák tisztességes piaci áron - hektáronként 1,4 millió forint átlagáron - a 2015-ös évi országos termőföld átlagárnak közel a duplájáért vásárolták meg a földet - tájékoztatott a Földművelésügyi Minisztérium.