Infostart.hu
eur:
368.72
usd:
335.19
bux:
143679.65
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Az alaptörvény módosítása is jöhet a kvótareferendum után

A kormány akár az alaptörvény és az európai jogi keretek módosítását is javasolhatja a kvótareferendum nyomán - mondta Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter aláhúzta: nem lesz előrehozott választás.

Lázár János szerint a népszavazás jelenti Magyarország számára az utolsó esélyt, hogy megállítsa, lefékezze vagy elkerülje a bevándorlást.

„Amennyiben érvényes és eredményes lesz, fölhatalmazza a kormányt először is arra, hogy akár a magyar alaptörvény módosítását javasolja, másrészről, hogy az európai jogrendszerben is érvényesítse” - mondta.

Újságírói kérdésre a miniszterelnök után Lázár János is kijelentette, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök nyilatkozatával szemben nem várható előrehozott választás a kvótareferendumot követően.

„Nem lesz előrehozott választás” - jelentette ki Lázár János.

Annak kapcsán, hogy Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia és Izland eljárást kezdeményezett az Európai Bizottságnál, mert Magyarország nem hajlandó visszafogadni azokat a migránsokat, akik a skandináv országokban nem kaptak menekültstátuszt, Lázár János megismételte a magyar kormány álláspontját, amelynek értelmében lehet, hogy ezek az emberek először Magyarországon regisztráltak menedékkérőként, ám első alkalommal Görögországban léptek az unió területére, csak ott a hatóságok elmulasztották kötelezettségüket.

„Ez praktikusan azt jelentené, hogy ha megjelenik 30-50 ezer ember, azokat ide visszaszállítanák, nekünk itt valamit csinálni kellene velük, mert Görögország nem fogad. Görögország talán visszafogadott egyszer 30 embert tőlünk. Na most, ha 15-30-asával kell 50 ezret visszaküldeni Görögországba, annak lesz egy kis időigénye, addig ezeket az embereket el kell tartani, gondoskodni kell róluk, el kell helyezni lakásokba, otthonokba, városokba és közösségekbe” - részletezte.

Lázár János szerint amíg Görögország nem tartja be a schengeni követelményeket, Németország pedig nem szab felső határt a bevándorlásnak, nőhet a feszültség a balkáni útvonalon.

„Görögország számára semmiféle szankció nincs azzal kapcsolatban, hogy nincs regisztráció és nem tartják be Schengent. Nos, ha ez így marad tovább, akkor Görögország és az Európai Unió következő határa között be kell húzni egy kerítést, a mi megítélésünk szerint ez volna a megoldás azok számára, akik most jönnek. Akik meg bent vannak, azokat össze kellene gyűjteni és az Európai Unió határán kívülre tenni” - fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Szombaton egyébként osztrák kezdeményezésre, Bécsben tanácskoznak a balkáni migrációs útvonal által érintett országok vezetői, Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: Hszi Csin-ping osztja a lapokat az amerikai–orosz–kínai csúcstalálkozón

Tálas Péter: Hszi Csin-ping osztja a lapokat az amerikai–orosz–kínai csúcstalálkozón

Amerikai–orosz–kínai elnöki csúcstalálkozó zajlik csütörtökön Sencsenben, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) fórumán. Trump hátországa most nagyon gyenge, Putyiné pedig még inkább, hiszen nem tudja befejezni az ukrajnai háborút, és erősen függ Kínától – mondta Tálas Péter, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati bejelentések a Déli pályaudvaron

A miniszterelnök és a Tisza Párt kétnapos vidéki frakcióülésre vonul el Siófokra. Minimálbér: közel a megállapodás, ma vagy a közeli napokban be is jelentik. Rengeteg törvényjavaslatot nyújtanak még be az Országgyűlésnek, így lehet, hogy még a karácsony előtti napokban is ülésezni fognak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Hajnalban az ukrán drónok ismét támadást indítottak a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő híd ellen, ezúttal valószínűleg a vasúti szekciót támadták. Az orosz elit rég nem látott mértékben van kiakadva a NATO-ra: a francia kiképzőtisztek után most Hollandiát is elkezdték "hadviselő félként" emlegetni, mivel az ukránok hídromboló rakétája onnan származott. A fronton kevés érdemi mozgásról van hír, az orosz katonák nagyon lassan, de közelednek Zaporizzsja városa felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×