Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Az alaptörvény módosítása is jöhet a kvótareferendum után

A kormány akár az alaptörvény és az európai jogi keretek módosítását is javasolhatja a kvótareferendum nyomán - mondta Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter aláhúzta: nem lesz előrehozott választás.

Lázár János szerint a népszavazás jelenti Magyarország számára az utolsó esélyt, hogy megállítsa, lefékezze vagy elkerülje a bevándorlást.

Amennyiben érvényes és eredményes lesz, fölhatalmazza a kormányt először is arra, hogy akár a magyar alaptörvény módosítását javasolja, másrészről, hogy az európai jogrendszerben is érvényesítse” - mondta.

Újságírói kérdésre a miniszterelnök után Lázár János is kijelentette, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök nyilatkozatával szemben nem várható előrehozott választás a kvótareferendumot követően.

„Nem lesz előrehozott választás” - jelentette ki Lázár János.

Annak kapcsán, hogy Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia és Izland eljárást kezdeményezett az Európai Bizottságnál, mert Magyarország nem hajlandó visszafogadni azokat a migránsokat, akik a skandináv országokban nem kaptak menekültstátuszt, Lázár János megismételte a magyar kormány álláspontját, amelynek értelmében lehet, hogy ezek az emberek először Magyarországon regisztráltak menedékkérőként, ám első alkalommal Görögországban léptek az unió területére, csak ott a hatóságok elmulasztották kötelezettségüket.

„Ez praktikusan azt jelentené, hogy ha megjelenik 30-50 ezer ember, azokat ide visszaszállítanák, nekünk itt valamit csinálni kellene velük, mert Görögország nem fogad. Görögország talán visszafogadott egyszer 30 embert tőlünk. Na most, ha 15-30-asával kell 50 ezret visszaküldeni Görögországba, annak lesz egy kis időigénye, addig ezeket az embereket el kell tartani, gondoskodni kell róluk, el kell helyezni lakásokba, otthonokba, városokba és közösségekbe” - részletezte.

Lázár János szerint amíg Görögország nem tartja be a schengeni követelményeket, Németország pedig nem szab felső határt a bevándorlásnak, nőhet a feszültség a balkáni útvonalon.

„Görögország számára semmiféle szankció nincs azzal kapcsolatban, hogy nincs regisztráció és nem tartják be Schengent. Nos, ha ez így marad tovább, akkor Görögország és az Európai Unió következő határa között be kell húzni egy kerítést, a mi megítélésünk szerint ez volna a megoldás azok számára, akik most jönnek. Akik meg bent vannak, azokat össze kellene gyűjteni és az Európai Unió határán kívülre tenni” - fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Szombaton egyébként osztrák kezdeményezésre, Bécsben tanácskoznak a balkáni migrációs útvonal által érintett országok vezetői, Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×