Az erről szóló ötpárti egyeztetés után, év végére készülhet el a gyülekezési törvény módosítása – mondta igazságügyi miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.

„A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának van egy olyan joggyakorlata, valamint az egyezménynek vannak olyan fogalmai, amelyeket azt gondolom, hogy ebbe a gyülekezési törvénybe be tudunk emelni. Tehát nem kívánjuk szűkíteni a gyülekezési jogot. Semmiképpen nem szeretném, hogy ez az értelmezés legyen, csak azt gondolom, hogy helyére kell tenni a dolgokat” - hangsúlyozta Trócsányi László.

Az igazságügyi tárca azt követően kezdett dolgozni a gyülekezési törvény módosításán, hogy az Alkotmánybíróság nyáron – amellett, hogy úgy ítélte: nem volt alkotmányellenes megtiltani egy, a kormányfő háza elé szervezett tüntetést – mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert jelenleg feloldatlan ellentmondás van a jogban a magánélet védelme és a gyülekezés szabadsága között.

Trócsányi László rámutatott: meg fogják vizsgálni, hogy mások jogainak sérelmére hivatkozva a rendőrség csak utólag oszlathat fel demonstrációkat, vagy már előre megtagadhat egy-egy tüntetést.

„Erre viszont kell egy nagyon komoly kutatást végeznünk. Másrészt pedig, amit nagyon fontosnak tartok, hogy a rendőrségnek azt a jogot meg kell adni, hogy egyeztetési eljárást folytasson és a felek között konszenzus alakuljon ki az ügyben, hogyan jelennek meg. Tehát például csöndben vagy mikrofonnal gyülekeznek, vagy hol lesz helyileg a demonstráció. Itt ezernyi dolgot kell szemügyre venni” - jelezte a miniszter.

Az egyesülési törvény nyomán kialakult akadozó ügyintézési gyakorlatra vonatkozó felvetésre a tárcavezető hozzátette, hogy év végére e téren is módosítást tervez a minisztérium, mert – mint mondta – ma egy egyesület bejegyzése nehezebb, mint egy cégé.

Az Igazságügyi Minisztérium bárkivel hajlandó tárgyalni az önálló közigazgatási bíróságok létrehozásáról – hangsúlyozta a továbbiakban a szaktárca vezetője.

Az ellenzék szerint az önálló közigazgatási bíróságok létrehozása a független igazságszolgáltatást végét jelenti. Trócsányi László erre úgy reagált: „ nagyon sok félreértés van emögött. Abszolút nem örülünk, hogy bizonyos pártok részéről pártpolitikát vélnek felfedezni szakmai kérdésekben. Kicsit nézzenek körül Európa országaiban, hogy milyen megoldások vannak és utána kellene ebben leülni vitatkozni” - fogalmazott.

Az Országos Bírósági Hivatal 32 oldalas tanulmányban bírálta az önálló közigazgatási bíróságok létrehozásának tervét. Az igazságügyi miniszter erre válaszolva jelezte, hogy a tárca az OBH-val is szeretne tárgyalni.

„Annak örülök, hogy az OBH elnök-asszonya a közigazgatási felsőbíróság megalakítását fontosnak tartja. Természetesen lehet a struktúráról beszélni, mert a szervezeti kérdések fontosak, de nem ez a legfontosabb kérdés. A közigazgatás tevékenysége feletti kontroll egy jogállamisági kérdés. Ebben én visszalépést nem engedek. Tehát amíg és igazságügyi miniszter vagyok, addig a közigazgatás feletti kontrollt én rendkívül fontosnak tartom, az alaptörvényben is ez szerepel és úgy gondolom, ez a jogállamiság kritériuma. Ami a szervezeti megoldásokat illeti: természetesen le kell ülni és egyeztetéseket kell tartani. Az Igazságügyi Minisztérium kész tárgyalásokat folytatni bárkivel, mert úgy gondoljuk, olyan kérdésről van szó, amely évtizedekre tudja meghatározni a közigazgatási bíráskodást” - mondta a miniszter.

Trócsányi László igyekezett megnyugtatni a munkaügyi bírókat is, amelyek egyesülete szerint az önálló közigazgatási bíróságok megalapítása a munkaügyi bíráskodás felszámolását jelenti. A tárcavezető kijelentette, hogy továbbra is szükség lesz munkaügyi bírókra. Ausztriában például ezt úgy oldották meg, hogy Bécsben van egy önálló munkaügyi bíróság, a többi tartományban pedig egy munkaügyi bíráskodással foglalkozó csoport működik.