Infostart.hu
eur:
382.09
usd:
328.09
bux:
109086.64
2025. december 5. péntek Vilma

Semjén: Fontos gesztusokat kell tenni a diaszpórának

Fontos gesztusokat kell tenni a diaszpórának, amelynek megtartása magyarságában a cél - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn Budapesten.

A miniszterelnök-helyettes a Magyarság Házában megnyitotta a Kőrösi Csoma Sándor- és Petőfi Sándor-program felkészítő hetét.

Semjén Zsolt beszédében kiemelte, hogy a magyar világnemzet, nem azért, mert erre törekedett volna, hanem mert így alakult a történelmünk: az első világháború körüli gazdasági kivándorlás miatt, azért, mert a második világháború előtt és után több hullámban sokan kénytelenek voltak elmenekülni, továbbá nagy érvágás volt az 1956 leverése utáni menekültáradat, majd a Kádár-rendszer alatti disszidálások. Emiatt az egész világon jelen van a magyarság. A küldetés a történelmi tragédiákból, a kihívásokból lehetőséget, a negatívumból pozitívumot tudott kovácsolni - hangsúlyozta.

A miniszterelnök-helyettes szerint a diaszpóra a kezdetektől mindig háttérbe szorult, ennek több oka volt. A Kádár-rendszer idején a nyugati magyarságot minden eszközzel üldözték, megpróbálták megakadályozni, hogy élő kapcsolata legyen Magyarországgal, ki akarták taszítani a nemzetből a diaszpóra magyarságát, mert politikai ellenségnek tekintették - magyarázta.

Emlékeztetett: amikor a rendszerváltás megtörtént, természetes volt a szoros kapcsolat kialakítása "az elszakított részek" magyarságával, de a diaszpóra a háttérben maradt. Mivel gesztusokat akartak tenni nekik, megalakították a Diaszpóra tanácsot, ahol a diaszpóra magyarjai megfogalmazták, hogy szeretnének még élőbb kapcsolatot az anyaországgal - idézte fel.

Semjén Zsolt kifejtette: történelmi okokból a diaszpóra szervezetei emigránsszervezetek voltak, hiszen politikai okokból elmenekültek hozták létre őket, de 1990 után már mindenki hazajöhetett, így most fontos az emigránsszervezetek átalakítása a diaszpóra megmaradása miatt.

Véleménye szerint az a küldetésük a most útnak induló fiataloknak is, hogy ezeket a szervezeteket úgy formálják át, hogy minden magyar otthonává válhassanak, azoknak is, akik például kimentek külföldre dolgozni néhány évre. Mint mondta, meg kell szólítani azokat is, akikben "már csak pislákol" a magyar identitás, mert már sokadik generációs leszármazottak. Befogadó szervezetekre van szükség, ahol nem a politika vagy a történelmi tapasztalat a lényeg, hanem a mindennapi magyar élet megjelenítése - hangoztatta.

A miniszterelnök-helyettes kitért arra: a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága szorosan összefügg, mert a diaszpóra tagjainak - vagy őseinek - az egyharmada határon túli területről érkezett. A cél "az egész világot behálózni a magyar üggyel", ezért össze kell hozni a magyar szervezeteket, a magyarság különböző részeit, így jöhet létre olyan kapcsolatrendszer, amely behálózhatja az egész világot - mutatott rá.

Semjén Zsolt arra is felhívta a programok résztvevőinek figyelmét: az egyetlen lehetséges viszonyulás a munkájuk során, hogy "minden magyart szeretünk". Nem szabad hagyniuk, hogy bevonják őket az emberek és a szervezetek egymás közötti "belső intrikáiba", konfliktusaiba, távolságot kell tartaniuk és nem lehet megpróbálniuk igazságot tenni közöttük - vélekedett.

Azt is kiemelte, hogy a cél az emigráció sokadik generációját is bevonni a magyar életbe, és ha sikerült, biztatni őket, hogy legyenek a magyar nemzetnek közjogi értelemben is tagjai.

A miniszterelnök-helyettes végül "a nemzet egyesítésének missziójaként" értékelte a program résztvevőinek tevékenységét.

A nemzetpolitikai államtitkárság korábban azt közölte, hogy jelentős az érdeklődés a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor-, és a szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor-program iránt. A jelentkezések lezárulta után idén a programokra 692-en jelentkeztek, közülük 92-en kizárólag a Petőfi Sándor-programot, 202-en pedig mindkettőt megjelölték. A jelentkezők nagy része a Kőrösi Csoma Sándor-programot preferálta.

Az államtitkárság jelezte, hogy a kinti magyar szervezetek kéréseinek eleget téve választják ki az ösztöndíjasokat, akik sokrétű feladatokat látnak el: magyar nyelvet oktathatnak, táncházat, nyári táborokat szervezhetnek, honlapot, újságot, kiadványt szerkeszthetnek, életút-interjúkat készíthetnek, ünnepségek, megemlékezések szervezésében vehetnek részt.

Címlapról ajánljuk
A szuperkomputer nem bízik Lionel Messiben?

A szuperkomputer nem bízik Lionel Messiben?

Pénteken, magyar idő szerint 18 órától rendezik a washingtoni John F. Kennedy Centerben a 2026-os labdarúgó-világbajnokság sorsolását. Az Opta elemző cég elkészítette esélylatolgatását: kiderült, matematikai képletek alapján mely válogatottak számítanak favoritnak. Ennek alapján (is) nagy biztonsággal megállapítható: európai vagy dél-amerikai győztest avatnak majd.

Orbán Viktor péntek reggel: a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját

A Kossuth rádióban kezdte pénteki munkanapját a miniszterelnök. Elmondta: ha a háborút a harctéren kell megoldani, a fenyegetettség nőni fog – fogalmazott. Beszélt az orosz energiától való függésünkről, a gyenge Európáról, a Tisza Párt állítólagos programjáról és a kettős állampolgárság népszavazásának évfordulójáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Üres lakásokból elérhető otthonok: ez a Fővárosi Lakásügynökség válasza a lakhatási válságra

Üres lakásokból elérhető otthonok: ez a Fővárosi Lakásügynökség válasza a lakhatási válságra

A Habitat for Humanity Magyarország elemzése szerint tavaly közel 2,9 millió ember, vagyis a népesség 30,3 százaléka élt lakhatási szegénységben. Ezzel párhuzamosan 2010 óta Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban az ingatlanok ára az EU-ban. Budapesten a tartós lakhatási válság csak tovább éleződik. Ahogy arról a Portfolio is beszámolt, a fővárosban az átlagos bérletidíj lakásmérettől függetlenül 280 ezer Ft volt havonta az első félévben, a panellakások átlagos budapesti négyzetméterára 2025-ben pedig 1,08–1,14 millió forint, ami egy 40–44 m²-es, 1,5 szobás panel esetében körülbelül 43–50 millió forintos árszintet jelent. Ebben a közegben kínál megfizethetőbb és biztonságos bérleti alternatívát a Budapest Fővárosi Vagyonkezelő Központ Zrt.-n belül létrehozott nonprofit program, a Fővárosi Lakásügynökség. Reider Gabriella, többéves szociális és műszaki tapasztalattal, valamint a szervezetnél korábban végzett munkával a háta mögött 2025. márciusa óta vezeti a szervezetet. Többek között arról kérdeztük, vajon hány üresen, kihasználatlanul álló ingatlan lehet Budapesten, miért éri meg a lakástulajdonosoknak az ügynökségen keresztül kiadni az ingatlanjukat, milyen kötelezettségei vannak a bérlőknek és hogy mégis mi a Lakásügynökség szerepe a hazai bérlakásszegmens fejlesztésében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×