Nagy-Britannia megsínyli majd a kilépést. Magyarország gazdaságára azonban nem lesz súlyos hatással a Brexit – mondta Palócz Éva.

„A brit gazdaság szempontjából nagyon súlyos következményekkel fog járni a kiválás, az Európai Unió számára viszont szerintem nem. Az Európai Uniónak Nagy-Britannia nagyon fontos tagországa volt, de ez nem fogja visszavetni a növekedését, a brit gazdaságnak azonban jelentős mértékben. Elképzelhető, hogy nem is lesz olyan sok munkaerőre szüksége, ezért lehet olyan, aki elveszíti a munkáját, és akkor vagy egy másik országba megy, vagy hazatérne” - véli a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

„De önmagában a magyar gazdaságot – ahogy az Európai Unióét – súlyosan ez a dolog nem fogja érinteni. A külkereskedelmében nem nagyon kiemelkedő Nagy-Britannia szerepe – és ez miért ne maradna meg, hiszen a vámmentesség és a szabad-kereskedelem biztos, hogy meg fog maradni. Elég sok brit befektetés van Magyarországon, ezek miért mennének el? Tehát Magyarország számára ez a mai belátható tényezők alapján nem jár súlyos következményekkel, de a brit gazdaság esetleges lejtmenete valószínűleg bizonyos ott dolgozót haza tudna hívni” - fogalmazott Palócz Éva.

Ez azonban nem oldaná meg a magyarországi munkaerőhiányt. Valószínűbb ugyanis, hogy az Angliában dolgozó magyarok és más külföldiek a cégükkel együtt Írországba költöznek – tette hozzá a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

„Írország azért fog felértékelődni, mert sok olyan Európán kívüli – például japán, amerikai cégek – befektető – akinek jelenleg Nagy-Britanniában van vállalatuk – itt akar maradni az Európai Unióban, ezért el fog menni Európa más országába. Azt gondolom, hogy nagyon nagy esélye van annak, hogy Írországba mennek. Írország már amúgy is a külföldi vállalatok Mekkája, az ír gazdaság lényegében ebből él, megvan az egész infrastruktúra, úgyhogy elképzelhető, hogy oda mennek. De ha valami jut a kontinensre is, az végül is előny – bár kétes előny, mert Angliát sajnálja az ember” - Palócz Éva.

Írország egyebek mellett azért vonzó célpont, mert nagyon alacsonyak az adók. Magyarország tehát akkor lehetne mini-Írország, ha jelentősen csökkentené a közterheket – mutatott rá a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

Bérverseny kezdődött

Bérverseny kezdődött a munkaerőhiány miatt – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

A7 százalékos reálbér-növekedés alakítva át a munkaerőpiacot – mutatott rá Palócz Éva.

„Öt százalékot meghaladó a bruttó béremelkedés, és 7 százalék feletti a nettó bérek emelkedése. Ami – tekintve, hogy az infláció majdnem nulla – azt jelenti, hogy körülbelül hét százalékos reálbér-növekedés történik. Ez a folyamat már tart” - mondta.

Ez azt eredményezte, hogy a cégek versenyezni kezdtek a munkásokért – tette hozzá a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

„A kereskedelemben is egyre súlyosabb a munkaerőhiány. Próbálják elszipkázni a munkaerőt béremelésekkel a nagy kereskedelmi láncok és a feldolgozóipari cégek. A gépkocsigyártók is amikor kapacitást növelnek, először azt nézik meg, hogy honnan lehetne munkaerőt elhozni, és csak azután képeznek maguk is. De folyamatosan megy a bérharc a munkaerőért” -mondta Palócz Éva.

„Ez a következőkben – ha nem is drasztikus vagy ugrásszerű, de – mindenképpen egy nagyon erős bérnyomást fog kifejteni. Azt gondolom, hogy ez nem is nagy baj. Mert ha ez egy folyamatos és lassú tendencia, és nem egy ugrásszerű folyamat van, akkor ehhez igenis tudnak alkalmazkodni a vállalatok. Az is lehetséges, hogy a nagyon alacsony termelékenységű cégek, amelyek már nem bírják a magasabb bért – és eddig nem csaltak –, valószínűleg kénytelenek lesznek felhagyni a vállalkozással, netán alkalmazottá válnak. Ezt a közgazdaságtan – bár nem fájdalommentes, de mindenképpen – egy egészséges alkalmazkodásnak fogja fel” - közölte a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

A béremelkedés azonban lassú ütemű, ezért emiatt nem kell számítani a nagy cégek elvándorlására, mert vannak még tartalékaik – mondta Palócz Éva.

A Kopint-Tárki vezérigazgatója helyesli, hogy a kormány járulékcsökkentésre készül, mert az kiszámíthatóságot jelentene a munkavállalók és a munkáltatók számára is.