Pintér Gábor szentszéki diplomatát, a váci egyházmegye papját Ferenc pápa május 13-án nevezte ki Fehéroroszországba vatikáni nagykövetnek, kinevezésével együtt a velebusdói címzetes érseki címet adományozva neki.

A szertartást vezető Pietro Parolin a zsúfolásig telt székesegyházban arról beszélt, a szentelés során a püspök hasonlóvá válik Krisztushoz, hogy a "Jó Pásztor mintájára nyájának igazi pásztora legyen". Ferenc pápát idézve szólt arról, hogy a püspöknek a"nyáj élén kell állnia, hogy utat mutasson, de"ott kell lennie a nyáj közepette is, hogy megtartsa azt egységben, és ott kell mennie a nyáj végén is, nehogy valaki lemaradjon.

Pintér Gáborhoz szólva hangsúlyozta, hogy küldetése a részegyházak és az egyetemes egyház közötti egység megjelenítése lesz. Úgy fogalmazott: "híd leszel ezután azok számára, akik (.) közeledni szeretnének Krisztushoz és az egyházhoz. A remény és az egység jele leszel, felhívás az együttműködésre, az alapvető emberi jogok, különösen is a vallásszabadság tiszteletére minden jóakaratú ember felé".

Pietro Parolin hozzátette: Fehéroroszországban Pintér Gábornak lehetősége nyílik majd arra is, hogy fáradozzon az "ortodox közösségekkel való testvéri kapcsolatok építésén".

Erdő Péter köszöntőjében kiemelte: a magyar katolikus egyház és a magyar nép számára egyaránt "különös boldogság", hogy sok év elmúltával újra egy magyar főpap lehet a pápa képviselője.

"A magunkfajta kis nemzetek (...) sokszor érezték úgy a történelemben, hogy a nagyok, a világ hatalmasai (.), a döntéshozók megfeledkeznek róluk, (.) elhanyagolható mennyiségnek tekintik őket." Úgy érzik, "magyarázkodniuk kell", kik ők, "milyen volt a történelmük, miért ragaszkodnak különös nyelvükhöz", és hogy "van sajátos kultúrájuk, ami talán mások számára is tud adni valamit" - fogalmazott a bíboros.

Erdő Péter rámutatott: a keresztény hit azonban minden emberhez egyformán közel áll, a krisztusi missziós parancs arra küldi az apostolokat, hogy minden nemzetet tegyenek tanítvánnyá.

A bíboros hozzátette: a nunciusok a Szentszéket képviselik "a szó hivatalos és jogi értelmében". Ugyanakkor megjelenítik, kulturális értelemben reprezentálják az egyes népeket és a helyi katolikus közösségeket is, amelyekből kikerülnek.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntőjében kiemelte: a Pintér Gábort kinevező pápai bulla üzenet és szimbólum, hiszen egyszerre szól legtranszcendensebb dologról, püspökszentelésről és egy diplomáciai kinevezésről. Ez a bulla jelzi, hogy az evangélium egyetemes, és nem szakítható szét transzcendenciára és immanenciára, az egyház dolgaira és a világ dolgaira.

Jézus evangéliuma egyetemes térben, hiszen a világ bármely pontján érvényes, és egyetemes időben is, hiszen ugyanúgy érvényes ma, mint ahogy az volt Jézus Krisztus korában, és ahogy érvényes lesz az idők végezetéig. De ugyanígy egyetemes témáját tekintve is: nem létezik olyan, ami idegen lenne az evangéliumtól, így a diplomáciai szolgálat sem az - hangsúlyozta.

A szertartás keretében Pintér Gábor megkapta a főpapi jelvényeket: a püspöki gyűrűt, a mitrát (püspöki süveget) és a pásztorbotot.

Az új vatikáni nagykövet 1964. március 9-én született Kunszentmártonban. 1988. június 11-én szentelték pappá. 1996. július 1-jén lépett a Szentszék diplomáciai szolgálatába. Az elmúlt két évtizedben Haitin, Bolíviában, Skandináviában, Franciaországban, a Fülöp-szigeteken és Ausztriában teljesített szolgálatot.

A koncelebráló több mint harminc püspök között volt Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, Tadeusz Kondrusiewicz minszki érsek, a fehérorosz püspöki konferencia elnöke, Alberto Bottari de Castello magyarországi és Peter Stephan Zurbriggen ausztriai apostoli nuncius, Juliusz Janusz korábbi magyarországi nuncius, az MKPK tagjai, valamint több kárpát-medencei magyar püspök.