Infostart.hu
eur:
383.35
usd:
329
bux:
108182.67
2025. december 8. hétfő Mária

Jó ötlet a 30 perces tanóra alsó tagozatban

A gyermekpszichológus és az oktatáskutató szakemberek egybehangzó véleménye szerint jó irányba indul az oktatásért felelős szaktárca, ha a kisiskolás tanulók óraszámát 45 percről 30 percre csökkenti.

Palkovics László oktatásért felelős államtitkár pénteken beszélt először arról, hogy a tervek szerint félórásra rövidülnének a tanórák az első és második osztályokban.

Deliága Éva gyermek szakpszichológus szerint a kisiskolás korosztályban még sokak nem iskolaérettek, a hosszabb szünetek, a több mozgás és a kevesebb tananyag segítheti az óvoda és iskola közötti átállást.

„Sok gyermeknek gondot okoz a figyelem akaratlagos irányítása. Ez azt jelenti, hogy amikor iskolába kerülnek, még jó eséllyel iskolaéretlenek. Olyan dogokra jól tudnak és hosszú ideig figyelni, ami leköti őket és ami belevág az érdeklődési területükbe. Azonban azokra a dolgokra, amik iránt kevéssé érdekelődnek, nagyon nehezen tudnak figyelni. Az iskolaérettség egyfajta szociális érettséget is jelent, ami azt jelenti, hogy a gyermeknek kialakult a szabálytudata, a feladattudata, és képes már a figyelmét akaratlagosan szabályozni. Úgy látom, hogy az elsősöknek ez még nehezen megy. Szerintem pozitív dolog, ha rövidebbek az órák, remélem, hogy ezáltal több lehetőség lesz hosszabb szüneteket tartani, és jobban elmozgatni a gyerekeket. A másik, amit nagyon üdvözítőnek tartok, ha maga a tananyag csökkenne, és ilyen módon a tanórák száma is” - fogalmazott a gyermek szakpszichológus.

Nahalka István oktatáskutató arra is felhívta a figyelmet, hogy egy ideális tanítási helyzet időbeli kötöttségektől független.

„Szakmai szempontból indokolt lenne az is, hogy a harmadik, negyedik osztályban is valami hasonlóról gondolkodjunk. Igazából a jövő az lenne, ami ma még nem nagyon reális, hogy egyáltalán felszabadítsuk a pedagógiát az ilyen kötöttségek alól. Tehát nagy valószínűséggel arra lenne szükség, hogy az időt, hogy mennyi ideig foglalkoznak valamivel a gyerekek, teljesen a feladattól és konkrét állapottól kellene függővé tenni, vagyis a pedagógusra kellene bízni, hogy ebben döntsön” - mondta az oktatáskutató.

Palkovics László államtitkár az InfoRádiónak nyilatkozva arról beszélt, hogy csökkentik a kötelező tananyag mennyiségét, és szabadabb kezet kapnak a tanárok.

„Egyik komoly kérdés az volt, hogy hogyan tudjuk csökkenteni a gyerekek oktatási terheit, hiszen a 2013-ban létrehozott Nemzeti Alaptanterv bizonyos szempontból nagyon sok tananyagot tartalmazott, nagyon sok lexikális tudást igényelt, ami nem biztos, hogy a legjobb módja annak, hogy a gyerekek értékelhető, alkalmazható tudással rendelkezzenek. Azt mondjuk, hogy nem kell abból mindent megtanulni, meghatározzuk azt, hogy mik az elvárt szintek. Ez a kötelező tananyag, amit minden Magyarországon iskolába járó gyereknek tudni kell. Az ilyen módon felszabaduló időben pedig döntse el a pedagógus, hogy hogyan akarja ezt a tudást mélyebbé tenni, hogyan akarja ezt a tudást kibővíteni - ez legyen az iskolának és a pedagógusoknak a döntése” - fogalmazott Palkovics László.

Az új Nemzeti Alaptantervet 2018. szeptember elsején vezetik be, de az államtitkárság tervei szerint a szakmai önállóság növelésének, illetve a tanulói óraterhek csökkentésének hatásai már a jövő tanévben érezhetőek lesznek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

A kutató az első, köré kell felépíteni azt a környezetet, ami vonzza a tehetségeket egy tudásközpontban – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója. Világhírű és Nobel-díjas tudósok, illetve feltörekvő tehetségek köré, hosszú távú állami támogatással és nemzetközi együttműködéssel épülnek új központok.

Hack Péter az államfő akadályoztatásáról: a módosítással joghézagot orvosolnának, de komoly viták várhatók

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását az államfő, a kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapíthatja meg egyszerű többséggel. A mostani javaslat alapján az Alkotmánybíróság nélkül nem lehetne így határozni. Hack Péter az InfoRádióban azt mondta, a javaslatban megfogalmazott megoldáshoz nem társul probléma, a vitákat az eltérő jogi megítélések erősíthetik fel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×