A kötelezettségszegési eljárások indítása és menete átlátható, nagyjából egy sablon alapján történik – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Fóris György, a Bruxinfo igazgatója.

„Egyszerűen ez, ha úgy tetszik, mechanikus házi feladata a bizottságnak, hogy ahol úgy érzi, hogy az érintett országok által közösen elfogadott vagy legalábbis tudomásul vett játékszabályokat valamelyik tagállam nem tart be, akkor egy ponton kötelessége erre felhívni a figyelmet, és interakcióba kerül az országgal, megkérdezi, miért nem hajtja végre, felszólítja, hogy módosítson ezen.”

Nagyjából átlagos számú kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarországgal szemben – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

„Megint az történt, hogy látványos ügyekben látványosan csattantunk az Európai Bizottsággal, de nekünk nincs az átlagnál több vitánk az európai intézményekkel, tehát kötelezettségszegési eljárások és egyéb ügyek tekintetében abszolút a középmezőnybe tartozunk.”

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón azt mondta: értelmezhetetlen az Európai Bizottság a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt indított kötelezettségszegési eljárása.

„Nem tudom, hogy az Európai Bizottság milyen nyilvántartást vezet, merthogy Magyarországon az állam egyetlen gyerektől sem kérdezi meg, hogy cigány vagy nem, abban egészen biztos lehet, mert azt a magyar törvények tiltják. Ezért az Európai Bizottsággal mindenféleképpen konzultációra van szükség. A múlt héten Balog Zoltán miniszter személyes utazott Brüsszelbe, hogy tisztázzuk ezt a helyzetet, mert Magyarország az elmúlt hétéves ciklusban uniós és hazai forrásokból az Európai Unióban példaértékűnek és elismertnek nyilvánított programokat indított a fölzárkózás érdekében.”

Kovács Zoltán kormányszóvivő meglepetten állt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása előtt.

„Az a bizottság indít eljárást egy ország ellen, amely tavaly éppen azt javasolta, hogy az integrációs források kárára a bevándorlók, illetve a migránsok számára kellett volna átcsoportosítani pénzt, úgy, hogy ma az Európai Unióban nem nagyon van gazdája a romaügynek.”

Az Európai Bizottság több uniós tagállam, köztük Magyarország ellen is újabb szakaszba léptette a külföldiek földvásárlására vonatkozó jogszabályok miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárásokat.

Fóris György, a Bruxinfo igazgatója emlékeztetett: a földtörvény esetében hat-hét ország ellen folyik párhuzamosan kötelezettségszegési eljárás.

„Ilyenkor a vita akörül folyik, hogy tudom-e ésszerű indokokkal védeni, hogy miért nehezítem meg a földvásárlást nem magyaroknak. Teszem hozzá: a földtörvény esetében ez nem is olyan nehéz, mert nagyon sok országban léteznek intézkedések a földvásárlás korlátozására.”

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ebben az ügyben a vélemények távol állnak egymástól.

„Az Európai Bizottságnak az az álláspontja, hogy Magyarországon a külföldiek és a gazdasági társaságok számára meg kell nyitni a földpiacot, ezzel szemben a magyar kormány és a magyar törvényhozás azt mondta, hogy Magyarországon nem vehet földet külföldi és gazdasági társaság. Itt nagy vita, mondhatni háború lesz.”

Amennyiben a kifogásolt szabályok két hónap alatt nem változnak, a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.