A Gondolat Kiadó, az Opten Informatikai Kft., a Parlamenti Kutatások Központja és a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete által szervezett eseményen a fideszes politikus kiemelte: a szabadon választott parlament 1990. május 2-i megalakulása előtt több mint négy évtizeden át kellett külső erőszak által rákényszerített hazugságban élnie a magyar nemzetnek.

Mint mondta, ez idő alatt csak kevesen értették meg, s ennél is kisebb kör érezte át, hogy a változás lehetősége szabadságot ad, egyszersmind "felelősséget ró majd ránk".

Gulyás Gergely hangsúlyozta: az 1990-ben megválasztott törvényhozás és a ciklusban kormányzó kabinetek elvitathatatlan érdeme a piacgazdaság bevezetése, az ország szuverenitásának visszaállítása - egyebek mellett a szovjet csapatok kivonulásával és a Varsói Szerződés meghaladásával -, valamint "a nyugati integráció visszafordíthatatlan elindításával".

Utalt ugyanakkor arra, hogy a politikai elit egy részének sikerült megakadályoznia az igazságtételt, az átvilágítást és a megtörténtnél szélesebb körű kárpótlást. Negyedszázad távlatából azt kell "vizsgálnunk, miként élünk a szabadság ránk ruházta kötelezettséggel" - mondta a fideszes politikus.

Kukorelli István volt alkotmánybíró, az eseményen bemutatott, most első számával jelentkező Parlamenti Szemle című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának elnöke úgy fogalmazott, ma 26 éves az alkotmányos rend Magyarországon, a témát legalább harminc tudományos értékű kötetben dolgozták fel.

Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke szellemi vulkánkitöréshez hasonlította a rendszerváltást, megjegyezve, talán egy kicsit túl sok láva tört ki. Mint mondta, az volt a feladat akkor, hogy "vállaljuk magyarságunkat Európában és európaiságunkat Magyarországon".

Az 1990-es parlamenti alakuló ülés előkészületeit idézte fel Soltész István, az Országgyűlés volt főtitkára, kitérve arra is: e munka során pártok képviselői mindvégig kompromisszumra törekedtek, és számos olyan megegyezésre jutottak, ami precedensként, jogszokásként, később több esetben jogszabályként rögzült.

Emlékeztetett arra is, hogy a képviselők az alakuló ülésen iktatták törvénybe az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét.