Az érme nemes anyagú és veretű, amelyet tűzzel finomítottak és tisztítottak; az alaptörvény a viták tüzében finomodott és tisztult - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, az érme előlapján látható nyitott könyv az átláthatóság, a törvény, a demokrácia szimbóluma, a hátoldalon pedig a történelmi hagyományt megtestesítő, a viták helyeként szolgáló Országház látható; ezeket az értékeket mutatja fel az alaptörvény is.

Hozzátette: a bélyeg a koronát ábrázolja, de UV-fényben a Legyen béke, szabadság és egyetértés mondat olvasható rajta.

Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke, az emlékérme tematikai szakértője arról beszélt: ha abszolút értéknek fogadjuk a demokráciát, amelyben huszonhat éve élünk, akkor abban lehet összefoglalni az alaptörvény jelentőségét, hogy Magyarországnak ez az első olyan írott alkotmánya, amelyet egy demokratikusan megválasztott törvényhozás fogadott el.

Öt év történelmi távlatban nem nagy idő, de a tapasztalatszerzésre már bizonyára elegendő - jelentette ki a politikus, hozzátéve, a bemutató után az Országház felsőházi termében kezdődő ünnepségen erről is szólnak majd a legfőbb közjogi méltóságok.

Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az alaptörvény fontosságát kiemelve természetesnek nevezte, hogy a jegybank idei első emlékérméjét ennek a témának szentelte, megjegyezve, ez az első olyan veret, amely csak erős nagyításban látható biztonsági elemet tartalmaz.

Szauer Tamás, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgató-helyettese az öt évvel ezelőtt, az alaptörvény elfogadása alkalmából kibocsátott emlékblokk felülnyomását bemutatva elmondta: az évforduló arra az ezeréves alkotmányos fejlődésre is ráirányítja a figyelmet, amely mindig is európai államiságunk egyik legfontosabb biztosítékát jelentette.

Az eseményen elhangzott: a kétezer és tízezer forintos címletű emlékérmét öt-ötezer, a szintén két kivitelben készült bélyegblokkot négy-négyezer példányban bocsátották ki.