A dél-balatoni község partjait tavaly ősszel, egy vihar után lepte el az iszap néhány nap leforgása alatt olyan mértékben, amire korábban nem volt példa. A tél folyamán az iszap egy része partra került, másik része pedig eltűnt a tó úgynevezett iszapvándorlása következtében, de nagy része partközelben maradt. A becslések szerint az 50-60 centiméter vastag iszapréteg kiterjedése ma másfél-két kilométer hosszú és több mint száz méter széles.

A polgármester elmondása szerint eddig csaknem 20 millió forintnyi kötelezettséget vállalt az önkormányzat a helyzet kezelésére. Engedélykérés után kivágták az iszapot megtartó nádat, folyamatosan takarították a befolyókon felállított iszapcsapdákat, és megrendelték egy 30, valamint egy 40 méteres strandbejáró megépítését. Várhatóan ez a hosszúság sem lesz elegendő azonban ahhoz, hogy a strandolók eljussanak a vízig azon a két strandon, amelyek szárazföldi részeit, játszótereit, vizesblokkjait már felkészítették a szezonra.

"Az utolsó pillanatban vagyunk a szezonra való felkészülésben, nagy a feszültség a településen a kialakult helyzet miatt, különösen a vállalkozók és a nyaralótulajdonosok körében" - mondta Galácz György. Hozzátette, eddig hiába kért, nem kapott segítséget a probléma megoldásához, a Balaton Fejlesztési Tanács nem rendelkezik ehhez kerettel. Közölte azt is: az állami tulajdonú meder kezelőjének számító vízügy szerint az érintett strandok üzemeltetőinek, vagyis az önkormányzatnak feladata a kotrás; ennek megtervezéséhez megrendelés esetén készek szakmai segítséget nyújtani.

Az önkormányzat korábban már megrendelt a vízügytől egy lepelkotrást, de ez nem elegendő, hiszen csak az iszap felső rétegét érinti. Azért sem szolgálhat megoldással, mert a vízügy egyetlen mocsárjáró kotrógépe tönkrement a máriafürdői munka közben - mondta a polgármester.

Balatonmáriafürdőn már két évvel ezelőtt is akadtak kisebb problémák az iszappal, amikor egy 10 millió forintból felújított partszakaszt tüntetett el. A mostani, a korábbinál jóval nagyobb, ráadásul magasabban tartott balatoni vízszint mellett kialakult iszaptengerre egyelőre nincs semmiféle tudományos magyarázat a polgármester tájékoztatása szerint, aki szeretné ezért elérni, hogy induljon kutatás a balatoni iszapvándorlásról, "hiszen enélkül nem lehet tudni, a jövőben hol okozhat gondot, mint ahogy azt sem, hogy a kikötőépítések miként befolyásolják ezeket a mozgásokat".

A település most azt reméli, hogy az állami vis maior keretből kaphat támogatást Móring József Attilának (KDNP), a térség országgyűlési képviselőjének közbenjárásával, hiszen ekkora mennyiségű iszap kitermelésére és zagytérben elhelyezésére egészen bizonyosan nem rendelkezik kellő forrással - mondta a polgármester.