Infostart.hu
eur:
367.04
usd:
334.56
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Merre tartanak a határon túli magyar fiatalok?

A határon túli magyar anyanyelvű fiatalok a legnagyobb kihívásnak az egzisztencia megteremtését érzik, a többség külföldön képzeli el a jövőjét és sokan igényelték már a magyar állampolgárságot.

A határon túli 15 és 29 év közötti magyar anyanyelvű fiatalok a legnagyobb kihívásnak az egzisztencia megteremtését érzik - mondta Papp Z. Attila, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a Mathias Corvinus Collégiummal közösen végzett kutatásról.

"Elsősorban az köszönt vissza, hogy kihívásként a különféle egzisztenciális problémák: szegénység, lakáshelyzet fogalmazódtak meg leginkább. Minden nehézség ellenére valójában boldogak, az 1-10-ig terjedő skálán 8-asra értékeltek, ami azt jelenti, elégedettnek tekinthetők."

Papp Z. Attila kiemelte, hogy a válaszadók fele már igényelte a magyar állampolgárságot, a többség ezt érzelmi okokkal és a gyakorlati hasznával indokolta.

"A megkérdezettek fele már igényelte, ők elsősorban a városi, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. Az igénylésnek van érzelmi, etnikai, nemzeti dimenziója, ugyanakkor meglehetősen sok haszna is lehet a külföldi munkavállalásban, tanulásban például."

A kutató arról is beszélt, hogy a fiatalok jelentős része Magyarország mellett külföldön, főleg Nyugat-Európában képzeli el a jövőjét.

"Magyarország még fontos célország, de ötven százalékot meghaladja azok száma, akik más országokba mennének, elsősorban Németországba, Angliába és az Egyesült Államokba."

Papp Z. Attila elmondta, hogy a kutatás arra is rámutatott, hogy a megkérdezettek mintegy fele egyedülálló és 15 százalékuk él házasságban, továbbá a fiatalok szintén 15 százalékának van legalább egy gyereke, a gyermekvállalási kedv elsősorban Kárpátalján és Erdélyben magas.

Hanganyag: Szabó S. Gergõ

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×