Az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár expozéjában felidézte, hogy az Országgyűlés tavalyi döntésével már kiterjesztette a kétgyermekes családok adókedvezményét, ez az intézkedés 2016-tól lesz hatályos. Az érvényesíthető kedvezmény négy év alatt, 2019-re a duplájára, 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő gyermekenként - mutatott rá.
Kifejtette: a most javasolt és a már elfogadott intézkedések eredményeként a két átlagkeresővel rendelkező, gyermektelen családok jövőre havi 4700 forinttal, vagyis évente 56 ezer forinttal vihetnek haza többet, míg a két gyermeket nevelő, minimálbérből élő családok havi 7100, évi 85 ezer forinttal. A két gyermeket nevelő, de átlagkeresetű családok jövedelme pedig havonta több mint 9 ezer forinttal emelkedhet.
Jelentős koncepcionális módosításra a társasági adózás területén nem kerül sor - közölte. Rögzítette: a törvényjavaslat ugyanakkor több kedvező rendelkezés bevezetéséről gondoskodik. Már a 2015-ös adóévben is lehet alkalmazni a növekedési adóhitelre vonatkozó kedvezményt, amelynek lényege, hogy bizonyos feltételeknek megfelelő vállalkozások elhalaszthatják az adó megfizetését és azt két év alatt nyolc részletben teljesíthetik - jelezte Orbán Gábor.
A kormány változatlanul a munkát terhelő adó csökkentésére törekszik - jelentette ki a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentésével kapcsolatban, hozzátéve: ha a gazdasági növekedés engedi, a későbbiekben akár egyszámjegyűvé is válhat a foglalkoztatottak adója. Beszámolt a friss házasoknak nyújtandó adókedvezményről is.
Az adórendszer súlypontját szerinte továbbra is a különadók, valamint a környezet- és egészségvédelmet célzó, és a fogyasztást sújtó adók felé kell tolni.
Kijelentette: az ágazati különadóknak is az adórendszer részét kell képezniük, hogy mindenki kivegye a részét a közteherviselésből. Megjegyezte: több ellenzéki párt ma is hamarabb adóztatná a családokat, mint a sikeres gazdasági szektorokat. Bírálta a szocialistákat, akik kormányzásuk idején megszüntették a családi adókedvezményt.
Szólt a munkahelyteremtés prioritásáról, elérhető célnak nevezve a teljes foglalkoztatást. Beszámolt arról is, hogy mintegy 80 ezer főnyi megváltozott munkaképességű dogozik jelenleg Magyarországon, a Fidesz azonban segítené ennél több érintett munkába állását is.
MSZP: igazságos, a gazdaságot is élénkítő adórendszer kell
Társadalmilag igazságos és a gazdasági növekedést is ösztönző adótörvény-módosításra tesz javaslatot az MSZP - hangsúlyozta az ellenzéki párt vezérszónoka.
Burány Sándor három lényeges pillért emelt ki a szocialisták által kezdeményezett változások közül: elsőként a háromkulcsos személyi jövedelemadózást, amely szerinte nemcsak társadalmi szempontból igazságos, de a gazdaság élénkülését is jobban elősegíti, mint a kormány adórendszere.
Kifejtette: 5, 10 és 15 százalékos adókulcsokat javasolnak, a legkevesebbet azok fizetnék, akik éves adóalapja nem éri el a 2 millió forintot. Szerinte ez a belső fogyasztást is élénkíti majd, növelve a gazdaság teljesítményét.
Az MSZP negatív adót javasol azok esetében, akik alacsony jövedelmük miatt nem tudják a gyermekek után járó adókedvezményt maradéktalanul igénybe venni, számukra a különbözetet az adóhivatal fizetné ki. Hangsúlyozta: így a minimálbért kereső háromgyermekesek is ugyanazt a kedvezményt kapnák, mint a magasabb jövedelműek.
Emellett 5 százalékra mérsékelnék az alapvető élelmiszerek áfáját. Bár a sertéshús áfájának csökkentése ezt az ágazatot élénkíteni fogja, a legszegényebb családok szerinte nem disznóhúst esznek, így rajtuk az intézkedés nem segít - jelentette ki.
A kormány elmúlt ötéves adópolitikája szerinte társadalmilag igazságtalan, elsősorban a legtöbbet kereső 20 százaléknak kedvez, míg az adózók 80 százalékának vagy növelték vagy szinten tartották az adóját. Ez igaz a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentésére is - jegyezte meg. Mindezek hatására nőtt a jövedelmi szegénység az országban - jelentette ki.
Leszögezte: a szocialista kormányok nem megszüntették a családi adókedvezményt, hanem beépítették azt a családi pótlékba, növelve annak összegét.
KDNP: a törvénycsomag összhangban van a kereszténydemokraták politikájával
Az adótörvények módosítása összhangban van a KDNP politikájával - jelentette ki a kisebbik kormánypárt vezérszónoka.
Aradszki András közölte, a KDNP számára elsődleges a magyar családok védelme, életkörülményeik javítása. Az adórendszeren keresztül támogatni kell minden olyan megoldást, amely segít megállítani a demográfiai helyzet rosszabbodását, ez ugyanis az ország legnagyobb problémája - tette hozzá. Példaként a kétgyermekes családok adókedvezményének növelését említette.
Úgy értékelt: az az adórendszer, amely munkára ösztönöz, a munkát terhelő adókat, járulékokat csökkenti, mindenki számára fontos dolog.
Válaszolt a szocialisták igazságosabb adórendszert szorgalmazó javaslataira, és emlékeztetett arra, hogy a Bajnai-kormány 2009 végén 11 százalékos szja-t dolgozott ki.
Szerinte most egy nagyon jó adó- és járulékfizetési rendszer van, amely nem a szociális hátrányokat orvosolja, ugyanis ezt a két rendszert ketté kell választani.
A kereszténydemokrata politikus a bankadó kapcsán azt kérte a kormánytól, hogy jó lenne egy olyan mechanizmust alkotni, amely az alacsonyabb adó alkalmazását összekapcsolja a hitelkihelyezések növelésével.
Jobbik: nem tükröződik az adócsökkentés a számokban
A Jobbik szerint a kormány által ígért adócsökkentés nem tükröződik a jövő évi költségvetés számaiban. Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt vezérszónoka kiemelte, hogy miközben a kormány csökkenti a személyi jövedelemadót, több bevételt vár abból. De több bevételt vár a kormány az általános forgalmi adóból és egyéb forgalmi típusú adókból is - jelezte.
A jobbikos képviselő szerint a kormány nem változtat azon a helyzeten, hogy a magyar gazdaság Európában az egyik legadóztatottabb. Szerinte az Orbán-kormány által bevezetett 40 adóból talán 10-15-re lenne a magyar gazdaságnak vitathatatlanul szüksége. Bírálta a 27 százalékos áfakulcsot, és javasolta az alapvető élelmiszerek mellett a gyermekneveléshez szükséges cikkek áfájának csökkentését. Hozzátette: erre van tartalék a költségvetésben.
Z. Kárpát Dániel számítása szerint 2016-ban a gazdasági növekedés az idei évhez képest 646 milliárd forintos pluszt jelenthet. Mint mondta, a kormány 370 milliárdos csomagja mellett további jelentős mozgástér marad.
A népességfogyást megállító adórendszerre lenne szükség, mert ma a gyermekvállalás luxus - jelentette ki Z. Kárpát Dániel.
Értékelése szerint látványos kudarcot vallott a kormány elmúlt öt évben követett politikája, hogy a társadalom felső 10-20 százalékát hatalmas kedvezményekben részesíti annak érdekében, hogy létrejöjjön egy középosztály. A Jobbik ezzel szemben a középosztályból leszakadók leszakadásának megállítására koncentrál - mondta.
LMP: vissza kell állítani a többkulcsos szja-t
Az LMP vezérszónoka a többkulcsos személyi jövedelemadó visszaállítását sürgette, arra hivatkozva, hogy az egykulcsos adó növeli a rést a gazdagok és a szegények között, s ez nem fenntartható. Szavai szerint az szja 16-ról 15 százalékosra csökkentése valóban 120 milliárd forintot hagy az embereknél, azonban ez az átlag és nem mindegy, hogy hogyan oszlik meg.
Schmuck Erzsébet ismertette, hogy módosító javaslatuk minimálbérig nulla, átlagbérig 12, a fölött pedig 24 százalékos szja-t tartalmaz, a járulékokat pedig 6,5 százalékra csökkentenék.
Az ellenzéki politikus kevésnek tartotta a sertés tőkehús áfájának csökkentését, értékelése szerint ez csak néhány kormányközeli nagyvállalkozónak segít fenntartani a vágóhídját és némiképp fehéríti a piacot. Jelezte azt is, hogy károsnak tartják az alapvető élelmiszerek magas áfáját, ezért egyes termékek esetén 5 százalékos kulcsot indítványoznak. Ugyanezt a mértéket javasolják a közösségi közlekedés esetében is, ami Schmuck Erzsébet értékelése szerint a munkába járóknak segítene.
Az LMP-s képviselő kitért arra is, hogy a háziorvosok mentesítése a helyi iparűzési adó alól az önkormányzatoknak ad terhet, az érintettek bérrendezését azonban támogathatónak tartják. Érthetetlennek nevezte a növekedési adóhitelt, szerinte a gyorsan növekvő cégek nyereségadójának befizetését szükségtelen elhalasztani.
Fidesz: az értékalapú munkát kell előnyben részesíteni a nyerészkedő pénzszerzés helyett
Galambos Dénes (Fidesz) arról beszélt, hogy az alaptörvény szerint Magyarország biztosítja a gazdasági verseny feltételeit, de fontos, hogy a társadalom alapja az értékalapú munka és ne a kockázatos, nyerészkedő pénzszerzés legyen. Úgy látja, a szocialista kormányzás idején az állampolgároknak az lehetett az érzésük, hogy az államnak nem érdekes, hogyan és hol költik el a pénzüket. 2010 óta azonban a kormány jelentős lépéseket tett, hogy a kaszinóüzemeltetés legális keretek közé kerüljön, és betiltották a nyerőgépeket is a szórakozóhelyeken - emlékeztetett.
A sertés tőkehúsok áfájának csökkentését illetően kifejtette: a cél a hazai feldolgozók versenyképességének növelése, a feketegazdaság visszaszorítása, új munkahelyek teremtése és a régiek védelme. Ez a lépés előnyös a sertéstenyésztőknek, a feldolgozóknak és a fogyasztóknak is, és segít, hogy az elmúlt időben ezer sebből vérző sertéságazat lábra álljon - tette hozzá.
Galambos Dénes a bankadóval kapcsolatban elmondta: ennek az adónak a bevezetése szükséges volt, és az intézkedés sikerességét bizonyítja, hogy sok más ország is követte ezt a lépést.
MSZP: a kormány folytatja az elhibázott adópolitikát
Józsa István (MSZP) szerint a kormány folyatatja azt az elhibázott adópolitikát, amelynek keretében növekednek a társadalmi különbségek. Közölte: az elmúlt öt évben mást is lehetett volna tenni az igazságos közteherviselésért, a társadalom szétszakadásának csökkentéséért, mint amit a kormány tett.
Úgy vélte, a fogyasztást sújtó adók előtérbe helyezése igazságtalan, mert akinek kisebb a jövedelme, annak nagyobb terhet jelent ugyanakkora adó. Rengeteg követhetetlen adófajta van - mondta.
A szocialista képviselő szerint a kormány elhitette a társadalommal, hogy mindenkinek jó az egykulcsos személyi jövedelemadó, miközben a legjobban kereső 20 százalék részesül az adókedvezmény 80 százalékából.
Fidesz: cél, hogy több pénz maradjon a családoknál
Németh Szilárd (Fidesz) az MSZP felszólalásaira reagálva úgy fogalmazott: "évtizedek óta tudjuk - és Szolzsenyicin óta le is van írva -, hogy nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása úgy kívánja". Hozzátette: meglepte, hogy a Jobbik és az LMP is csatlakozott a "hazugságcunamihoz".
Összehasonlításként elmondta, hogy az MSZP idején -2, -3 százalékos kiskereskedelmi mutatók voltak, míg 2013 óta folyamatosan 5-6 százalékos a növekmény. Az MSZP alatt 5,8 százalék volt a legkisebb infláció, miközben most fintorognak a 1,5 százalékon - tette hozzá, megjegyezve azt is, hogy szemben a 2010-es 3,6 millió foglalkoztatottal, ma 4,2 millió ember dolgozik.
A kormánypárti politikus szerint az "áfamantra", mint valami bűvös történet kerül rendre elő, miközben az állam második legnagyobb bevételi tételéről van szó.
Visszautasította, hogy a kormány adópolitikája a gazdagokat segítené. Kifejtette, hogy egy egyedül élő 50-es tanítónő évi 28 ezer 200 forinttal, egy egykeresős, kétgyermekes család évi 72 ezer 600 forinttal, egy kétgyerekes kétkeresős család pedig évi 116 ezer 400 forinttal több pénzt kap, csak a személyi jövedelemadó csökkentése miatt.
Németh Szilárd arról is beszélt, hogy a rezsicsökkentéssel 125-165 ezer forint marad évente az embereknél, a családi adókedvezmény emelése pedig 300 ezer forint pluszt jelent évente; s "oltári nagy hazugságnak" minősítette, hogy a kormány elveszi az emberek pénzét. Kiemelte: egy két gyermekből és két átlagbért kereső felnőttből álló családnál jövőre 581 ezer 400 forint többlet marad.
MSZP: több alázatra lenne szükség
Heringes Anita (MSZP) arról beszélt, hogy a bruttó 105 ezer forintot keresők pénze pont arra elég, hogy válogatják, melyik csekket fizessék be. Szóvá tette, hogy az érintettek tízszer kevesebbet keresnek, mint egy államtitkár, miközben munkájuk többet ér. Az ellenzéki politikus a minimálbér adómentességét nevezte megoldásnak.
Kifogásolta azt is, hogy a jegybank tavalyi első féléves, 422 milliárdos árfolyamnyereségét nem kellett volna "elherdálni", hanem az emberekre kellett volna fordítani.
Fidesz: cél, hogy a munkabéreket terhelő adók a legalacsonyabbak legyenek
Dunai Mónika (Fidesz) sajnálatosnak nevezte, hogy a szocialistáknak csak ellenzékben jut eszükbe, hogy adót kellene csökkenteni.
Kiemelte, hogy a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, növeli a kétgyermekesek kedvezményeit és néhány éven belül egy számjegyű lesz az szja. Utalt arra, hogy a jövedelemarányosan legalacsonyabb energiaárak Magyarországon vannak Európában, s célként jelölte meg, hogy a magyar munkavállalók fizessék Európa legalacsonyabb adókulcsát.
A kormánypárti politikus az adónemeket sokalló képviselőknek címezve azt mondta: nem az a lényeg, hogy hány adó van, mert a több kisebb, elviselhető adó kedvezőbb és lehetővé teszi, hogy mindenki kivegye a részét az arányos közteherviselésből.
MSZP: továbbra is magas az adókoncentráció
Gúr Nándor (MSZP) a közfoglalkoztatottakat ért hátrányokat tette szóvá, a többi közt azt, hogy pótszabadságot nem tudnak érvényesíteni. Leszögezte: az előterjesztés az adórendszer "fonákját" erősíti, példaként hozta, hogy továbbra is magas marad az adókoncentráció.
A 27 százalékos áfa csökkentését szorgalmazta, de szóvá tette azt is: a Fidesz egymillió új munkahelyet ígért a gazdaságban, ebből azonban semmi nem teljesült.
Fidesz: az adórendszer már bizonyított
Az adórendszer már bizonyított - jelentette ki Riz Gábor (Fidesz) -, képes pénzügyi stabilitást, szociális biztonságot és gazdasági növekedést teremteni, de a gazdaság kifehéredését is ösztönzi.
A Fidesz gazdaságpolitikája egyik alapjának nevezte, hogy a kis- és közepes vállalkozások segítésével idézze elő munkahelyek létrejöttét. Úgy ítélte meg: idén a gazdasági növekedés elsődleges motorja már a belső fogyasztás lehet.
A társasági adó terén bevezetendő újdonságról, a növekedési adóhitelről is beszámolt, amely úgy élénkítheti a fejlesztéseket, hogy közben nem rontja a költségvetés pozícióját - értékelte -, a vállalkozásokat ugyanis azzal segíti, hogy adófizetési kötelezettségüknek később, több kisebb tételben kell eleget tenniük.
Beszámolt a bankadó mérsékléséről is, valamint arról, hogy a hitelintézetek az adóalapot már nem a 2009-es, hanem a 2014-es mérlegfőösszegük alapján kell számolniuk.
Jelképesen szólva úgy fogalmazott, ha egy százszeletes torta osztható ki, az ellenzék abból százharminc szeletet venne ki.
Jobbik: az áfa mértéke európai szintű probléma
Volner János (Jobbik) az áfa kérdéséről kiemelten beszélt, az adó ugyanis szerinte európai szintű problémahalmazzá vált. Ez a szegényeket sújtó adó - szögezte le, majd az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését javasolta.
Azt elismerte, hogy az online pénztárgépek bevezetése fehérítette a gazdaságot, de szerinte az ilyen intézkedéseket nem a vállalkozások rovására kell bevezetni.
Hiányolta annak garanciáit, hogy a bankok a terheiket ne háríthassák át a gazdaságra. Bírálta, hogy a magyar vállalkozásokat jobban adóztatják, mint a külföldieket, bizonyos adókedvezményeket ugyanis a hazaiak kevésbé tudják igénybe venni.
Jobbik: Magyarországon kilátástalan az otthonteremtés
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a demográfiai statisztikákról szólva feltette a kérdést: az elköltözöttek külföldön született gyermekei növelik-e a születésszámot? A halálozások száma szerinte növekedett, 2014 első negyedévéhez képest 15 százalékkal. A magyar reprodukcióba vetett programok nagyobb támogatását javasolta.
A politikus kilátástalannak ítélte az otthonteremtést, szerinte sokak azért hagyják el az országot, mert húszéves távlatban, családi segítség nélkül nem lehet egy 60 négyzetméteres lakást venni.
MSZP: nincs számottevő elmozdulás az igazságos közteherviselés felé
Józsa István (MSZP) szerint már az 1848-as 12 pontnak is az egyike volt az igazságos közteherviselés, de a mostani változások nem jelentenek számottevő elmozdulást ebbe az irányba. Arra kérte a kormányt, hogy ne csak szavakban akarjon jót, és valódi intézkedéseket hozzon.
A szocialista képviselő óvta a kormányt a "szédelgő túldicséréstől", ugyanis ezzel a kormány hitele veszne el, márpedig ennek megléte azért fontos, mert - mint mondta - a befektetők nincsenek túlzott bizalommal a kormány iránt.
Józsa István kijelentette: a 2008-2009-es válságmenedzselésben a Bajnai-kormány sikeres volt.
A szintén MSZP-s Gúr Nándor valós adópolitikát és bérnövelést sürgetett, és azt tanácsolta a kormánynak, hogy mindig az egymillió munkahely ígérete lebegjen a szemük előtt.
Emmi: ez az első kormány, amely tenni próbál a népesség csökkenése ellen
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára kiemelte: a mostani kormány az első, amely szembenézett a demográfiai helyzettel, és tenni próbál a népesség csökkenése ellen azért, hogy a vágyott gyermekek valóban megszülessenek Magyarországon. Úgy vélte, a jövő évi költségvetés és az adótörvények a családok jólétéről szólnak és a felelős kormányzati magatartást tükrözik.
Mint mondta, a legfontosabb a kiszámíthatóság, a tervezhetőség a családtámogatási rendszerben, az elmúlt öt évben is ezt tartották szem előtt, és ezt követően is így tesznek. Az elmúlt években egymillió forintnak megfelelő összeg maradt egy átlagos családnál - közölte.
Az államtitkár arra is kitért, hogy hamarosan olyan otthonteremtési kedvezményt vezetnek be, amelyet jövőre 12 ezer család vehet igénybe.
Zárszó - NGM: változatlanok maradnak az adórendszer alapjai
Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára zárszavában hangsúlyozta: a javaslatok az idén is illeszkednek az eddig megfogalmazott célokhoz, vagyis hogy az adórendszer súlypontja a fogyasztási, a környezet- és egészségvédelmi típusú adók legyenek, a jövedelemadók pedig fokozatosan csökkenjenek. Az adórendszer alapjai jövőre is változatlanok maradnak, mert már bebizonyosodott, hogy ez az adórendszer egyszerre biztosítja a pénzügyi stabilitást, a szociális biztonságot és a gazdasági növekedést - magyarázta. Hozzáfűzte: az adórendszer alappillére továbbra is a munka és a családok megbecsülése marad.
Közölte: a kormány kitart amellett, hogy minden gazdasági szereplőnek a teherbíró képességével arányosan ki kell vennie a részét a közteherviselésből.
Az államtitkár megjegyezte: jelenleg csak kettővel van több adónem, mint 2010-ben.
A parlament ezután lezárta az általános vitát.
Nagy Attila Tibor elemző: a válságban lévő Fidesz Unger Anna egyetlen mondatába kapaszkodik




