Infostart.hu
eur:
364.87
usd:
331.03
bux:
0
2026. november 16. hétfő Ödön

Tárki: csúcson az idegenellenesek aránya

Csúcson az idegenellenesek aránya Magyarországon - állapította meg a Tárki az 1992 óta végzett kutatásának 2015 áprilisi adatai alapján.

Az intézet által az MTI-hez kedden eljuttatott közlemény szerint 2015 áprilisában a felnőtt lakosság 46 százaléka választotta azt az idegenellenesnek tekinthető állítást, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát.

A megkérdezettek 9 százaléka tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni, és 45 százalékuk mérlegelő a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében.

A Tárki 1992 óta végzett kutatásainak adatai alapján az idegenellenesség mértéke a kezdeti, 1992-1995 közötti gyors növekedés után előbb ingadozott, majd 2002 óta 2011-ig kisebb ingadozásokkal meglehetősen stabil volt. A korábbi évekhez képest 2012-ben megnőtt az idegenellenesek aránya, és 2013 után 2014-ben is magasabb maradt, mint a 2000-es évek átlaga. A 2015 áprilisi adatok a 2001-es csúcsértéket is meghaladták, az idegellenes válaszadók aránya 43 százalékról 46 százalékra nőtt.

A mérlegelők körében a legmagasabb, 94 százalékkal az arab nemzetiségűek, a legalacsonyabb, 7 százalékkal a határon túli magyarok visszautasítottsága. Az arabokénál alig alacsonyabb a romák, de 70-80 százalék felett van a kínaiak, az afrikaiak és a románok visszautasítottsága is.

Még a viszonylag ártalmatlannak tekinthető pirézeket is elutasítja a mérlegelők 60 százaléka - állapítja meg a Tárki.

Az elemző intézet szerint az átlagosnál magasabb az idegenellenesség mértéke a Jobbik és az MSZP szavazói, illetve a nem szavazók körében, azok között, akik úgy érzik, hogy rossz anyagi helyzetben vannak, vagy ennek romlásától tartanak, továbbá a dél-dunántúliak, a munkanélküliek és a 40-50 évesek körében.

Az idegenellenesség mértéke a felsőfokú végzettségűek körében a legalacsonyabb, a főiskolát végzettek esetében 35 százalék, egyetemet végzetteknél 20 százalék.

Címlapról ajánljuk
Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Kivételesen 9 órakor kezd az Országgyűlés, Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával, várhatóan a dublini EU-csúcs és a Seszták-ügyben elásott pénz fejleményei is szóba kerülnek. Hétfőtől szerdáig, háromnapos rendkívüli ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetési javaslatot a parlament. A vita időkeretben zajlik, a kormánypártnak és az ellenzéknek egyaránt 900-900 perc áll majd a rendelkezésére.

Életveszélyes sérülések sportpályán: megvan, pontosan mit és hogyan csináljon az orvos – Pánics Gergely az Arénában

Rendkívül veszélyes sporteseményeken vagy edzéseken is, ha a mellkast nagy erejű ütés éri, hasonló bringás vagy e-rolleres baleseteknél szokott előállni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pánics Gergely ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi vezetője a spanyol Tenerife-Andorra meccsen történt tragédiáról.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Bizonyítványt osztanak Magyarországnak és jön az MNB döntése is

Bizonyítványt osztanak Magyarországnak és jön az MNB döntése is

A következő napokban is fontos makrogazdasági adatok érkeznek, jegybanki fronton pedig számunkra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának döntése lesz meghatározó. A nemzetközi hangulat bizonytalansága miatt valószínűleg marad az eddigi kamatszint. A hét végén megkezdődik az idei utolsó hitelminősítői felülvizsgálati kör, a Moody’s publikálhatja friss véleményét Magyarországról. A nemzetközi színtéren a befektetők továbbra is elsősorban a geopolitikai hírekre fókuszálhatnak, a közel-keleti háború aktualitása és az energiaárak alakulása lehet meghatározó, míg Ukrajnában hosszú idő után felcsillant a fegyverszünet reménye.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×